Hetikiadás, 1925. július-december

1925-08-27 / 67 [1507]

b i i ne üxiria CL:

. s. I.^D. augusztus x>{ * Ki akarják használni a- magyar föld szépségeit. Mozgalom az idegenf orgalem fellendítésére. Trianon az elszakított területekkel elvitte a

r magyar* gyégyfürnöir nagy részét is. A tátrai, délvidéki és erdélyi gyógyfürdők elt*- * jelenti szánunkra, hogy a uagyar gyógyfürdők elvesztet"COK az idegenf orgalaat. A Balatont és Hévizet oly kisx számtan keresik fel külföldiek, hegy itt komoly idegenforgalomról nagyképűség nélkül aligha beszélhetnek. A legtöbb külföldi, aki Magyarországra jön gyógyulást keresni, a budapesti gyógyfürdőket keresi, fel, igy o sak itt lehet szó ezidőészerint érdembeli idegengorgalcmról. Igaz, hogy a főváros területén van annyi gyógyfürdő, mint amennyi - az elismert, komoly gyógyfürdőkot értjük,—a megcsonkitett urszár területén maradt. Ezek közül,igazán csak Balatonfüred mint szivg-y ógy hely, Párád, mint a női bajok gyógyfürdője, Héviz mint a reuma orvoslója és Ballt, mint az epilepszia gyógyfürdője jelentős.Az is igaz hogy esek a gyógyfürdők a maguk nemében elseranguak s ha"európai szinvona±lra emelnék őket, felvehetnék a versenyt a külföld gyógyfürdőivel és az XÁ idegenforgalom ügyének is jelentős tényezői lehetnének. AZ utóbbi időben a jobb.balatoni fürdőhelyek engedélyt kap- • tak arra, hogy a"gyógyfürdő" cimet felvegyék. -Őzzel ugyan nem lettek még tényleges gyógyfürdők,- mert hiszen a Balaton nem gyógyvíz, tár a legpompásabb fürdővizek egyike- ez a ci_ azonban módot ad gyógy dij szedésére o legalább ezt a kis összeget fürdőfejlesztésre fordítják. A kormány a fényűzési adó és a koncstári haszonrészesedés eltörlésével arra törekedett, hogy olcsóbbá tegye^a'magyar fürdőket,sezzel hozzáférrhetövé legyenek az üdülésre sz*orulo középosztály számára is. ü kormány s különböző fürdő és idegenforgalmi egyesületek arra törekedtek, hogy a magyarok lehetőén itthon üdüljenek és külföldiek is nagy -számban keressék fel a magyar fürdőket. Ezzel szemben mi történt? ÜZ, hogy a magyarok jó része külföldre ment, viszon;tx a külföldiek jórésze-otthon maradt. Miért?, A magyarok azért mentek ki, mert a kis ausztriai fürdők olcsóbbnak bizonyultak a magyar fürdőknél, a külföldiek pedig azért maradtak otthon, mert nem volt, ami idevonzotta volna őket.Az is igaz, hogy a Balaton környéke azért igy is megtelt. Megtelt ^azé-rt mert a közönség hitt azoknak az Ígéreteknek, hogy ezidén olcsó lesz a Balaton. Sajnos nem igy lett. Ahhoz, hogy a közönséget a magyar fürdőkőn itthon tarthassik biztcsitani kell a jó és olcs° ellátást. Viszont ahhoz, hegy a balatoni fürdőkre külföldieket csábithassunk mindenek előtt szükség van arra, hogy a fürdőhely ekem modem 'szállodák, szanatóriumok épüljenek, Hegy a Bála ton£ tekape sol juk" az idegenforgalomba, ehhez peuig. a Balaton körüli autóút kiépítése -szükséMxndeze h hiányában külföldi vendéget nyugodt lélekkel csak Balatonfüredre és Siófokra vihetünk, ahol kielégi tő módon lőhet £c gad ni kényes igényű külföldit is-. ,<rvir?cdig a Balaton szépségei .jó utak és egyét ' el őf el té telekx • mellett nSgyl fellendíthetnék a magyar országi idegenforgalmatMint értesülünk, az utóbbi időben nagyobb külföldi utazásokat rendező német társaság a Balatont is belevette az utippogra^mba és a legközelebbi - idB .ben küllöldiek /el\ is/ látogatnak a Balatonra. Egyébként az idegenx'orgalo;_.. fokezására alakult egyesületek: a József Ferenc kir. herceg és Sipka Ferenc vezetése- alatt álló egyesületek, a Balatoni 'Szövetség, a Balneológia! Egyesület közös szövetségb e t ö mö r ü 11 c k . i A p / Folytatása kö vetkezik/ H ^