Hetikiadás, 1925. július-december

1925-08-17 / 64 [1507]

"Európa beteg embere" - Törökorstág - megrázta magát/elűzte ; az uralkodócsaládot, kardot fogott és egy merész, de diadalmas lendülettel rajtaütött azokon a kis államocskákon, amelyek, mint a keselyük szálltak a vélt dögre és moh' ón megosztoztak a beteg . testen/ A törökJk nem kérdeztek sokat, nem kilincseltek sokfelé, hanem meglepe té sszerüen, erejükben bizva és ellenségeik gyöngeségét ismerve, megmutatták, hogy az a bizonyos "beteg ember" nem is olyan beteg és ha megfelelő kézben van a gyeplő, ugy karddal szerzi&vissza azt, amit könnyelműen odaadtak a zöld asztal mellett A törökök újra visszaküzdötte!: helyüket Európában, ahol az adrinápolyi végvárból, a **arioa partjáról néznek állandóan farkasszemet elkeseredetcymegvert ellenfelükkel: a görögökkel. Az európai Törökországnak legnagyobb, mondhatni egyetlen városa volt Adrinápoly. Csodálatosan szép feky_se, szeliden emelkedő-lejtő utcái, számtalan apró zeg-zugos sikátor, ma csakis török szót visszhangoz. A győztes törökök • _ :, . 91 sö dolgíEfc' volt a görögöket kizavarni innen; a várotinaa. egy negyedénél is több volt a görög lakosság száma, ők voltak a nagykereskedők, a vállalkozók, a legszebb házak, a legnagyobb malmok az ő kezükben voltak. Ma egyetlen görög sincs már a városban. A másféléves görög uralomnak csak egy-két nyomát látni feliratokon, amiket még nem mosott le sem az eső, sem a lusta torok kéz. A bazárban, Csendes az élet. innen mintha kiszorult volna a -Kelet; a 3zép szőnyegeket, a keleti szőtteseket, hímzéseket

t ötvösmunkát áruló boltoknak nyomuk sincs, mindenütt a legolcsóbb, legsilányabb bécsi portéka. Azonkivül majdnem minden második "stand" üres, a veit gazdájuk már rég vagy a dedeagaesi, vagy a szaloniki menekültek táborában húzza meg magát....De vevő sem akad, ugy látszik, ezeket is elijesztették. A kereskedők nyugodtan pöfékelnek a pult mögött és ha vevőkmézésü embert látnak, hangos szóval invitálják - törökül. Mintha elfelejtettek volna ezek az emberek minden más nyelvet, máról-holnapra nem tudnak törökön kivül sem iranciául, sem angolul, sem németül. Tele van katonasággal a város, a tisztek, a legénység ütünően vannak felszerelve, nagyszerű benyomást keltenek az emberben. Ha ezeket a szálas, egészséges, vállas férfiakat összehasonlítjuk a kistermetű gyönge, nyápic görög katonával, azonnal rájövünk a siker titkára. Ezekkel a katonákkal nem volt nehéz amaeekat legyűrni* .... De 'azért minden refofmálc törekvés ellenére sem vesztett a nép igazi keleti jellegéből. A török ma is az,ami évszázadokkal ezelőtt volt, ha egynehány vezető férfia szavára fel is ébredt a a tespedtségből, a nép nagy része, a nagy tömeg csak kevéssé változott meg belsőleg. Külsőleg sokkal inkább; a nők már nem járnak lVi-álfyoloscttan, / csak egy-ketcőt látni még az utcán, aki a kíváncsi férfiszem elől eltakarja vonásait, a nagy tömeg letette.£A férfiak is modernizálódnak, de a fezt ma talán még többen viselik, mint azelőtt. Bort, sört már kimér a korcsmáros, de a nagy tömeg csak feketekávét iszik ma is', de azt annál :öbbet. mint azelőtt. Ezt a kel-: ti szokásukat semmi reiormáton nem fogja tudni megváltoztatni, ez már a levegőben van, ebben az édesen enyhe, a semmittevésre predesztináló le— warf^Ka*—« rianeiitós} o TI . a fákban, a virágokban, mindenütt. Mintha