Hetikiadás, 1925. április-június

1925-05-14 / 37 [1506]

k Nemzetiségi politika. ___________ Irta: Pintér László

} nemzetgyűlési képviselő, Sokan vannak, kik "bizonyos idegenkedéssel és ellenséges érzülettel fogadják, valaliányszor a nemzetinkisebbségek jogairól és sérelmeiről hallanál:• Ennél is élénkebb emóciót vált ki/ ha a kérőént nemzetiségi, kérdésnek nevezik. Ez idegenkedés érhtheto. A mai Magyarország a szó szoros értelmében nemzeti állam és nemzetiségileg egységes. Más fajú és nyelvű néptörzsek csak.mint töredékek laknak benne A csekély számú horvátokon és 'tótokon kívül csak a németek jöhetnek szánba, mint nemzeti kisebbség a maguk 500.000 főnyi tömegükkel. A nemzeti kisebbségek aránylag lefogyatkozott száma, másrészt az összeomlás után szerzett szomorú tapasztalatok sokak előtt érthetetlenné teszik, miért fejtegetjük ai és kormányfőrfiáink a nemzeti kisebbségek kérdését. Ami azokat a bizonyos szomorú tapasztalatokat és volt nemzeti kisebbségek cgynémelyikének hazafiatlan magatartását illeti, hiba volna azok fölött egyszorüufe/pálczát törni és könnyedén odadobott Ítélettel a hazaárulás bélyegét sütvén rájuk, az Ítéletre felépített politi-r kához kötni maglikat a nemzetiségekkel szembon. Az 1918 óta szerzett tapasztalatok beigazolták, hogy a forradalom előtti magyar politika, főleg a közigazgatás a nemzetiségekkel szemben sok/ tekintetben elhibázott volt.Egyenesen végzetes hiba volt, hogy a magyar nemzeti királyok loyális. politikájának hagyományait a második milliénium uj Magyarországa elfeledte. .Azóta, hogy a tótokat, horvátokat, svábokat elszakította tőlünk a trianoni erőszak, lát tuk ..csak, hogy mennyi jé magyar akadt idegen ajkú testvéreink között ás, hegy mennyire olhibágott volt az akkor " nemzetiségi" államban/ Magyarország 1918 előtt 40 0-ban nemzetiségektől .lakott állam volt / fej nélkül, idegen jelszavak hatása alatt inagurált, de kellő eréllyel' véghez nem vitt, úgynevezett 11 beolvasztó politika". E politika csak elkeserített,- lazította az állam. hoz való rajej / aá.:e

;

.il, --•<:;• na.avaa, b : ;ene <• e i ó t é. eéltudatos , erőteljes iramot felmutatni tudott volna. Szerencsénk,hogy a megszállók ugyanebbe a hibába estek azzal a különbséggel,hogy kulturálisan alacsonyabb fokon állanak, sokkal brutáli3abban nyúltak a kérdééhez, mint a magyar politika vezetői 1896-ban és azután. És itt válik Magyarországra a nemzeti kisebbségi kérdés életbevágó és a nemzet jövőjére kiszámíthatatlan fontosságú kérdéssé. A tót, székely, szász, bánáti sváb, a horvát, a cipszerek, sőt maguk az erdélyi oláhok is teli vannak panasszal, sérelmekkel. Prága,Bukarest, Bolgr l ökle ólomsullyal nehezedik rá^uk. A régi hazában , eltöltött é.'üzázadok emléke, mint a " régi jo idők" álma ogyre f világosabban ébred bennük. Már most az oko-ság, az előrelátás azt diktálja, hogy a magyar kormányzat, támogatva az egész magyar társadalomtól, a külföld előtt "rámutasson a megszállás alatt élő kisebbségek sérelmeire és követelje a békeszerződésben biztosit ott kisebbségi védelmet. Ezzel kettős célt érü nk el : fenntartjuk és erősítjük az utódállamokban a fcszitőerőket, másrészt rokonszenvet és vá-• gyódást ébresztünk a történelmi haza áránt a nemzeti kisebbségekbenÁn a politikát alá kell támasztani és annak őszinteségét igazolni kell ~gy itthon inagurált őszinte, loyális, türelmes politikával és még inkább megértő közigazgatással nemzeti kisebbségeink iránt, A " büdös sváb" politikája eleget ártott, üzért ne - • állH».junk akadályokat az anyanyelven is való elemi oktatás elé és no kiabáljunk mindjárt pángormanizmusról,ha a sváb vagy tót iskolát, német, tót elemi oktatást kér, ha németül vagy tót/ is tuáó jegyzőt, szolgabirót, járásbirót kér a területén és ott,azok előtt németül vagy tótul beszél. Találhat a magyar kormányzat és társadalom elég ellensúlyozó e- közt, mely minden eltávolító, crőnak £olkerekadóüet megakadályozhatja és amely a magyar nyelv jogait azért az anyanyelvű oktatás dacára is megvédheti. Utalok/r^nyolcosztályú népiskolára, erőteljes cseregyej^k akcióra, hazafias sajtópropagandára és ami a legfontosabb lenne, a sorozáson felépitett nemzeti hadseregre. q / Folytatása következik/ Jj . • m.