Hetikiadás, 1925. április-június
1925-05-14 / 37 [1506]
Pénzügyi helyzetünk. Temesváry Imre nyilatkozata. Budapesti munkatársunk előtt Temesváry A mre nemzetgyalési képviselő,pénzügyi főtanácsos a következő nyilatkozatot tette a pénzügyi helyzetről, az olcsóbbodásról és az uj valutáról. - Rendkivül zavaros és sokféle véleményt nyilvánitottak egyes lapok a szanálás következtében közgazdasági életünkben előállott változásokról, amelyek, tagadhatatlan, az utóbbi időkben erős rázkódtat ásóknak tették ki a közgazdasági és a mezőgazdasági életet. Sokan a szanálás következményének tekintik az ipari pangást, amely az egész vonalon fennáll, és ugyancsak ezzel magyarázzák a mezőgazdaságnál mutatkozó nehézségeket is. Tény az, h^gy az ország pénzügyi szanálása rendszerváltozást jelent az egész gazdasági életben. A háború után bekövetkező valutaromlás © normális áralakulásokat teljesen kivetette régi kerékvágásukból és úgyszólván ötletszerűen állapította meg mindenki termelt áruinak értékét. Annál is inkább, mert sohasem v^.lt biztos, hogy árujának elad'sa után a befolyó pénzösszeg elegendő lesz-e ugyanolyan érték termelésére. Évszázados ga dasági rend bomlott fel a vte&u. tar omlás következtében, amely renclhez a polgárság hozzászokott. Amikor kormányunknak sikerült a szan'lási törvény és a Nemzeti Bank felállítása által pénzünk értékét állandósítani, a valuta leromlásához és az ebből eredő konjunkturális kereseti lehetőségekhez beidegeződött magángazdaság nem tudott olyan hirtelen hozzáalakulni a megváltozott viszonyokhoz, mint ahogy hozzászokott a könnyű pénzszerzéshez. Ma mér a nehezen megszerzett pénzt senki sem adja ki könnyelműen és feleslegesen senki sem -fekteti árukba. Ez az oka annak, hogy most^mindenütt pénzhiányról beszélnek, -fődig tulajdonképen pénzhiányról nem lehet szó. Igaz^ugyan, hegy a Cs enkamagy ar,. rs zág forgalomban léviő mint-egy 5 billiónyi papirkorcna teljes mértékben nem elég a forgalom lebonyolítására akkor , ha normális gazdasági élet alakul ki. AZ< nbáni[\ a mcstani viszony.k mellett a forgalomban levő pénzösszeg^,, mondhatni, felesleget is mutat. Ezt igazolja az a körülmény, hogy pénzintézeteinknél igen nagy betéti összegek állank felhasználatlanul, igaz, hogy pénzitézetcink is jól megnézik a kölcsönöket és teljesen megbizh to egyéneknek adnak kölcsönt. %&r& Pénzünk értékének állandösulásával a bizalom naprólnapra fokcz°dik. ^zt abból a körülményből ítélhetjük meg legjobban, hegy._ a pénzintézeteknél a betétállomány az utóbbi időkben nagy mértékben emelkedett, is azt biz-nyitja, h r gy aa mindenki igyekszik a pénzt megtakaritani. Gazd.s^gi életünk megujh°dósának első feltétele állami pénzügyeineJoaek rendbehozatala. Amint a népszövetségi főbiztos jelentéséből látjuk, a k rm'nynak ez-a töre-kvése -már eddig is teljes sikerrel járt. Természetszerüon ezt fogja követni a magángazdaság megerősödése is. ^]_ a l s tcn, ma már olcsóbbxdásról is beszélhetünk. Amint egyes gazdasé.gi ágakban rendszerf sen megindul az elcsótiedás, - mik nt már meg is indult az clcsóbbcdási folyamat, -ezt feltétlenül nyomon fogja követni az összes többi gazdasági •'.gxrzizx^^yíÁx.:.:.^ terme Ívé ny cinek olcsóbbodása is. /Mivel ennek a gazdasági ágnak jövedelme kevesebb lett, felvevő képessége is kevesebb. így aztán a lo/sik termelési ág is kényszerül ^lcsobbá tenni áruit. Ez rá fogja szoktatni ugy a kereskedelmet, mint az ipart, h. gy az eddigi magas százalékú hasznot lassanként leszállítsa a békeszinv. nalra. Nagy fontosság t tulajdonítok a megkötendő kereskedelmi szerződéseknek, melyeknek természetesen következménye x lesz a vámok mérséklése. Ez a külföldről behozandó iparcikkek olcsóbbodását idézi elő és az ennek következtében előálló verseny fogja meghczni az igazi olcsóbbodást. /f(lyt köv./ / Mest még legnagyobb mértékben csak a mezőgazdaságnál érezzük az olcsóbbodást. ®CJ^
