Hetikiadás, 1925. április-június

1925-05-04 / 34 [1506]

iáit jelentene az októbristák hatalomraj ut Ssa? A í ,.lusi nép jobbágyscrba sülyeane -mondja sokcrcp'tkai Szabó István. Budapesti munka.t-rsunk l eszélt sokoróp:'tkai Szabó Istvár volt miniszter,- nemzetgyűlési képviselővel, .ki a helyzetről a következőket mondotta: - A vesztett háború,- a forradalmak, meg a mult évi katasztrofálisan rossz termes következtében nagyon súlyos gazdasági helyzetben vagyünk. Kétségtelen, hogy ehhez hozz-'járul az ország talptaéllit'sára ir 'nyúló,- úgynevezett szan'lás^is, JZ azonban csak a kisebbik rossz, mert hiszen a veszte felé rohanó országot meg kellett 'lliteni a végzetes uton és a gyógyulős bizony nem mehet nehézségek nélkül. - A súlyos gazdasági helyzet mellett az elégedetlenség itt-ott nemcsak a lelkekben honol, hanem ki is csap. Ezt a mai helyzete Szeretné kihasználni és gyümölcsöztetni az októbrista radikélis < llcnzé Amig Károlyi Mihály a„hazaáruló bélyegével homlokán külföldön gyal'sze az országot és azon erőlködik, hogy a külföldi kölcsönök ut j ő-fc ls?h<ttetIJ mié tegye,- persze ereuménytel énül, mert hiszen a hazaáruló szava sehol sem talál hitelre,- addig i tthoiviaar adt elvbarátai újból a felforg t's eszméit szolgálják. J d dig még csak lapítottak és attól valc féle la ben, hogy a h-emzeti felhőbor odás elsöpri őke t a politikái szinteréről, csendben meghúzták magukat,- az utóbbi időben azonban megint régi hangjukn'l vannak. Az eddigi cs.nd abba a tévedésbe is ejthette a becsületesen gondolkozó magyr népet, hogy az októbristák talán meg is bánták 191d-b ÜI elkövetett bűneiket. Mostani kijelentéseik azonban azt bizonyl ják, hogy semmit sem bántak meg és ma már nyiltan merik hirdetni, hogy uj októbert akarnak. Vagyis uj felfordulást, ujabb, még súlyosabb nyomort,- pusztulást. - A magy r falu népe azonban tudatában van annak, hogy neki még a rossz termés, a súlyos adóteher s egyéb nélkülözés sem árt e.nn/yit ,• mintha ez az elem újból ha calomra kerülne. Mert hiszen oz a jelenlegi nehézség csak átmeneti jellegű,- rau.lc természetű, mig az ő h .talcmrajut 'suk nyomain előálló helyzet örökös szenvedést és elnyomatás jelentene a földmives népnek, amely uralmuk alatt nem volna egyéb jobbá - n :' 1. - Láttuk ezt a múltban is, amikor tragikus körülmények ic] táa a nemzet nyakára ülhettek. Eltekintve vallástalan és nemzetietlen politikájuktól,- . falu népe m'r csak az.rt sem ülhet fel mézes-mázos' szavaiknak, mert törekvésük ez, hogy olcsóbbá tegyék azokat az élelmicik^okst, amelyeket a falu t rmc 1^ de emellett eszükben sincs gondoskodr arról, hogy azoknak a szükségleti' Cikkeknek az árar amelyekre a lalunai? van szüksége,- szintén lejjebb szálljon, - mert hiszen ezáltal egyrészt a profit egyrőszéről k..Heno lemondaniuk, másrészt a munkaidőt- a városokban és az ipartelepeken is meg kellene hosszabbítani. Bizonyos,hogy natalomrajut-smk végeredményben egyenlő lenne a fölműves nép kizsákmányol ésá val. . - Átmeneti jellegűnek mondtam a mai helyzetet azért is, mert hiszen , stabil korona m-llett egy kissé jobb temés esfetén már jobb jövőnek nézhetünk elébe. Erre pedig a tavaszi idők beálltával a remény jogosi lt. Igaz ugyan, hogy nincsen altalajnedvesség és az is igaz,, hogy h sszabb mérvű szár tzs'g r ombolc&ha tő ssal lenne, mint ..olyan években, ami: or t é 11 .. csapadék böffen volt,- mé gi s sok okunk van hinni és b i zni a jó t rmés ben- IW a most ani kadvez ő id-p j A r ás állandó úatad , - i „lég jó termj snek nézüt^lébo és ez3 maga ut-'n vonja a falu népénak megelégedése és Megnyugvásé t-r Egyben azt is jelenti, hogy az ipar és a- koreske elem is megrendelésekhez jut - a gazdasági vérkeringés rendbejön és az ország helyzete megjavul. Wgr