Hetikiadás, 1925. április-június

1925-04-27 / 32 [1506]

Kszckció A valorizáció és szorzószám. Me gamlé lee z tünk legutó bbi számunkban arrfl a valorizációs ítéletről, amely egy betéti üzletből kifolyólag a kcrona-romlásnál:, a következményeit felerészben a betétet elfogadó bankra, felerészben a betevőre háritotta. AZ ítélet igen erős viták központiéba került s elsősorban a bankok érveltek ellene. A bankok álláspontja a hogy a betevő, ha a koronaromlást el akarja kerülni, bármikor ki\eneti a pénzét a bankbél. Ha a betevő ezt nem .tette meg, 5 köteles viselni az esetleges veezteségeket , mert a bank szintén fokozatosan alacsonyabb ári •lyamon kapja vissza a követeléseit azoktól, akiknél a pénzt kihelyezte, A Pénzintézeti Közpon: igazgatósági ülésén szintén szóba került ez az ítélet és ott a kormány képviselője azt az álláspontot foglalta el,hogy a valorizációt törvénnyel kell rendezni, addig is peiig az összes valorizációs Ítéleteket rendeletileg lel kell függeszteni. éündene setr e bajos elejé't venni annak, hogy a bírák különböző felfogásai a valorizálások terén ne okozhassanak zavart, viszont akkor a végleges rendezést minél előbb, meg kell csinálni, meg kell fontolni , hogy az. állam és egyesek mai helyzete milyen mértékben engedi meg, hogy a háborús pénzromlás által károsultaknak a veszteségét megtéritsék. A visszatérítés ugytf csak néhány százalékos lehet és igy is sok igazságtalanság fcg megmaradni, annál foltosabb tehát, hogy az érdekeltek tudják, mit varrna t na k és biztosítva legyenek igényeiknek legalább minimális kielégítésé rő 1. Bgy másik bircsági ítélet, amely a házbérfi; étés szorzószámáról szól, szintén nagy elvi harcok központjába került . A bíróság ugyanis kimondta, hogy a házbáreket a lakó nem köteles a hivatalos 17ezres szorzószám szerint fizetni, hanem cs .k a tényleges aranykorona szerint, amely most a papirkorónának kb. 14500-szorcsa. A szanálási törvény ugyanis kimondjahogy az aranyban megállapított magánjogi tart zásokat a valóságos szorzószámnak megfelelően"kell teljesíteni, eanyiben természetesen a bíróság ítélete helyes. Viszont komplikálja a dolgot, hogy a házfbérügyekről külön rendelet szól és a népjóléti miniszter mumnak jogában áll az.erre vonatkozó szorzószámot megállapítani, ez pedig a 17-ezres alapon tortént meg. A helyzet annyira bonyolódott, hog; mind'-nki megelégedés Cr e megoldani lehetetlen. Tulaj donképen mind a két felfogás helyes. Kétféleképen Ítélkezni azonban egy ügyben nem lehet, ,ii a kivezető ut ebből a helyzetből ? Véglegesen csak ugy lehet majd' rendet teremteni, ha az uj L

én$bevezetjük és a különbötö szorzószámókat megszüntetjük, eddig már sikerült a koronát stabilizálni, ingadozásait és fclytfcnos értékcsökmenését megszüntetni, Azonban az inflációs UtCbajok még mindig jelentkeznek. A különböző szorz

ü

számok révén tulajdonképen még mindig többféle pénzünk van. A vámnak külön szorzószáma van, a köztisztviselői fizetéseknek más a szorzószáma, a tényleges SZOÍ zószám megint más és ha ebből az átláthatatlan helyzetből valaki kivezet ő utat keres ás a bírósághoz fordul, a bíróság ítéletét felfüggesztik vagy sorrend előtt felebbeznek ellene, AZ ud pénznem bevezetése gyökerében szüntetné meg ezeket a bajokat és a valorizáció elintézésével együtt »1 «

i

~Kt.etné a háborús pénznyomcruságnak még mindig kinzó l utohat ásait. ila g y a r - o 1 a a z kereskedelempolitikai tárgyalásik. Csehországgal é^s Ausztriával felváltva folynak a tárgyalások a kereskedelmi szerződések céljából, most pedig az -olasz-magyar kereskedelmi szerződések tanácskozásai fognak megindulni. Az előzetes m -gbeszélésekre a magyar kormány kiküldöttjei már elutaztak Rómába.