Hetikiadás, 1925. április-június

1925-04-15 / 29 [1506]

X c zgazdaság . Az olasz gyümölcs versenytársa a magyar gyümölcstermelésnek. Alig borultak a gyümölcsfák virágba, . a gyümölcstermelőket máris élénken foglalkoztatja a termelés értékesitéséne':. lehetősége. Hogy ez a kérdés már ilyen • korín a felszinre került, annak igen nagy figyelmet érdemlő oka van. A magyar gyümölcstermelés értékesítése ugyanis nagy mértékben az olasz gyümölcskonkur^nciáját^l függ és pedig elsősorban az olaszországi gyümölcstermés kilátásoktól, amelyekről már eddig is elég kedvező jelentések érkeztek. Az időjárás aránylag jó volt Olaszországban és egyes helyeket leszámítva, a gyümölcsfák jól virágoztak, igy, hogy lényegesen- nagyobb termést várnak Olaszországban az idén, mint az elmúlt esztendőben, A szerb és a boszniai szilvatermés is jó eredményekkel biztat, ilindezek a hirek természetesen a magyar gyü* mölcsre nem kevezöek. AZ egyes vidékek gyümölcstermelői már most igen sötétnek látják a jövőt, nem szabad azonban fogyelmen kivül hagyni, hogy ezt a pesszimisztikus hangulatot elsősorban a- spekuláció idézi elő, amely már most elő akarja késziteni a termelőket arra, hogy az idér ne remél j.enek..olyan kedvező árakat, mint az elmúlt évben, A spekuláció ugyanis többekjeözött olyan hireket terjeszt, hogy a gyümölcsöt azért sem lehet ma j é* ke dVez oen értékesíteni, mert a konzervkészletek nagyrészt még mindig eladatlan és igy a konzervgyárak vásárlására nem lehet számitani. i

ermészetesen még korai ~olna jóslásokba bocsátkozni az ez évi gyümölcstermés és értékesítés kilátásáról, de szükségét látjuk annak, hogy a termelők figyelmét felhivjuk a spekuláció k*é szülődése re. Az ország különböző gazdasági egyesületei, elsősorban pedog a mezőgazdasági kamarák részéről serény-munkr. folyik, hogy a gazdákat felhivják a gyümölcstermelés előnyeire, legutóbb a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági lamara ríj at tffzött ki olyan tanulmány megirására,amely szakszerűen ismerteti, ,-iilyen gyümölcsfélékre kell irányi tani a termelők figyelmét kü lönösen tömegtermelési szempontokból, amelyek a Kamara területének éghajlati és talaviszonyainak is legjobban megfelelnek. A márciusi olcsóbbodás. Márciusban a nagykereskedelmi írat alakulásit jelző indexszám további olcsóbbodást mutat, AZ áresés aránya márciusban 4.5 nak felel meg, a mult év decemberéhez viszonyitva pedife 9.8 $cot tesz ki A buza 13.8 ?ó-kal, a búzaliszt 12 >í>-kal esett, A borjúhúsnál 40.5 > és a tojásnál 1Í.& £ volt az esés. Egyedül a cukor drágult és pedig jelentékenyen 18.9 p-kal. nz ipari anyagok és termékek ára átlagban 3.1 #-kal csökkent. Romániában leszállítják az állatkiviteli illetékeket. Tekintettel a romániai élŐ'llat export nagyarányú ellany. hul's'ra, amely főleg a magas kiviteli illetékek következtében állott bt a román kormány elhatározta, hogy revizió alá veszi az élőállat kivitek jelenlegi renrí'ztjrét. n kereskedelmi és iparügyi minisztérium már el is ké sz.it utte erre Vonatkozó tervezetét, amelyben javasolja, hogy ugy a sertések, mint a szarvasmarha kiviteli illetékét szállitsák le. A minise terium véleménye s'zerint Románia 300.000 sertést is kivihetná k\tlfcldre ha tekintetbe vesszük a Bánát, Erdély és Besszarábia fejlett sertéstenyésztését. Hasonló a helyzet a bivalyexportnál is, mert az 1924-évbc kiszállított 104.095 drb bivaly helyett évűnként 500.000 bivalyt is köjii.yen exportálhatr.a Románia. ^