Hetikiadás, 1925. április-június
1925-06-22 / 48 [1506]
Pangás a "bo rpi acon. Kszekció Sen a tavaszi uczőgazdasági aunkálatok oegindulfsa, sen pedig a nyári noleg nca foko r ;;a ol.yan aértékben a borfogyasztást, hogy az árakban enelkedés következett volna be, A tavalyi ro-ssz[terné s, aaelyet részben a kedvezőtlen időjárás, részben a pei'noszpora nagy elterjedése idézett elő, anugy is kevés reaényre jogositotta a gazdákat az elkövetkezendő idényre., aert hisz a holdankénti átlagteraés oly ainia'lis volt, hogy az eladásokból a teraelési költségek aegtérülését is alig lehetett várni. Azonban arra senki seu száaitott, hogy borpiacon az árak a csekély készletek ellenére is anynyira hanyatlani fognak, hogy a szőllősgazdákat, de aagát az egész szőllőteraelést is válságba sodorja az Óriási pénzhiány. Az utolsó negyed év alatt kb 50 fó-al csökkentek a borárak, és na közepes ainőségü borért nagybani eladásnál aég 5.0ÜU K-át is nehezen lehet aegkapni, sőt 4.500 koronáért is történnek eladások. Sok helyen a gazdák oly szorult helyzetben vannak, hogy a várható uj térnést is alacsony áron vesztegetik el és 4.O00-4.50U koronáért kötik le az uj bor literjét, A sajnálatos hitelviszonyok között az állán nea tudott a kellő aértékben segitségére sietni a szőllősgazdáknak és aindösszc csak 20 nilliárd korona kölcsönt foly°sitott, aai legnagyobbrészt a fiegyvidéki területek gazdáinak jutott, »iaig a hoacki szőll6*teraelők érdekeltségei, többször acgpróbálták, hogy nagyobb hitel folyósítását kieszközöljék;' igy az Országos Borgazdasági Tanáos akcidt inditott a 20 ailliárdos hitelkeretnek 100 ailliárd koronára való felemelése érdekében. Az akció azonban a aondott rossz pénzviszonyok követ ke zté cen nea járr:. ;ctt sikerrel. Hitelekkel különben soa lehet véglegesen orvosolni azt a helyzetet, aaelybe szőllőtcraelésünk jutott, AZ állaai kölcsönök aiiidene setre hozzásegítették volna a gazdákat ahhoz, hogy ne legyenek kénytelenek potoa áron elvesztegetni a boraikat és aegkönnyitették volna a gondjaikat a szöllő aegaivelésére vonatkozólag, aai az idén aár oly drága volt, hogy a tavalyi rossz teraés hasznából senr.i esetre sen lehetett azt födözni. A borpiacnak tulajdonképpeni válsága azonban abban áll, hogy a kivitel aindeh irányban aajdnea teljesen aegakadt. Az 192022 évekten aég igen tekintélyes volt "sonka-Magyarország borexportja, sőt évről évre oaelkodett. 1922 őszén azonban Ausztria, ^éaetorszagnak és Csehországnak, Lengyelországnak és Svájcnak a példájára a bor behozatali váaját aranyparitásra eaelte, és ezzel roppant aértékben visszavetette a aagyar borok külföldi elhelyezésének a lehetőségét. Az 1923 évben exportált aennyiség alig hetedrészét teszi az előző évben kivitt boraennyiségnek, az 1924 évi export pedig aég ennél is kevesebb. Ezen a helyzeten csak a kereskedelai szerződések segit^égével lehet javitani. A száabajöhető állaaok közül eddig Lengyelországgal kötöttünk kereskedelai szerződést, aaelyik a borok behozatali váajá'c lényegesen le is szállitotta. A lengyal bevitelt azonban főleg csak a tokajvidéki borok használ- , hatják ki. Ausztriával és Csehországgal aost vannak felyaaatban a tárgyalások és reaélni lehet, hogy az őszre, a jövő gazdasági év folyaaán okvetlenü* aeg-indulhat a borkivitel ezekbe az országokba is. A tárgyalásokon a aagyar aegbizottak a borexportnak érdekeit erősen védelaezik. Arra is lehet száaitani, hegy ^éaetországgal a közeljövőben létre jön a kereskedelai szerződés. Az igy előálló helyzet aindenesetre acg fogja oldani a aagyar szőllőteraelós jelenlegi válságát, aert hiszen a nai helyzet teraészetellenes és ainden optiaizaus nélkül is várható, hogy borainknak a fogyasztása/ha nea is éri el a bé'kenivőt, de jelentős aértékben eaelkednj T 0 g azokban az országokban, aaelyekbe azelőtt is exportáltunk. L't-gyaértékber száaithatunk az elkapcsolt országrészok vásárlásaira is, hiszen ott alig naradtak s'zöllővel aivelt területek, ülg „sonka -i-iegy a.-ország &észét vesztette el régi területé-jg* nek, addig szŐT5kaitív:ajának csak 1/4 része aaradt az utodállaaok területén. JOp
