Hetikiadás, 1925. április-június
1925-06-02 / 42 [1506]
-i termőterület növelése. Lecsapolják a belvizeket. ' Magyarország f ölraive.lésügyi minisztere a mezőgazdasági termőterületek megnövelése érdeké ben műszaki terveket készi üttetett a belvizes, területek lecsapolására vonatkozóan. A tervek szerint a nagy magyar Alföldön 186.000 k ,t. hold, mintegy 10Ü.000 hektár jelenleg terméketlen földterület nyittatnék meg a búzatermelés számára.. Eedskemét, Kiskunhalas környékétől ü zeged vidékéig, illetve a Tisza folyóig terjeuő vidéken a tavaszi időszakban összegyűlő csapadékvizek eddig ezen területek gazdasági megművelését lehetetlenné tették. ' M integy 1200 kilométer hosszúságú csatomaháló-.ot létesítését tervezik. Részben nyilt és zsilipes csatornákkal, kis részben szivattyúzással vezettetnének az itt felgyűlő belvizek a Tir.za íolyol; . A kiemelendő földmunka 4,80U.uUu köbméterrel van előirányozva és mintegy 450 különböző kisebb mütárgjaak /zsilipeknek, csőátereszeknek és hidaknak/ épitése válik szükségessé. A munkálatok végrehatásához a magyar kormány az érdekelt földtulajdonosokat ármentesitő társulattá szervezi, •»*-tervek valc' ravállásához 4.800.ÜUÖ aranykorona épitési költségekre' volna szükség. 3z az összeg.26 aranykorona befektetési költséget jelentene kat. hold'anlként a mezőgazdasági termelés számára ma még értéktelen 186.000 kat. holdon. A háborút megelőzőleg az ilyen munkálatok végrehajtására a vízi társulatok mindenkor hosszúlejáratú amortizációs kölcsönöket vettek fej A munkál tok gazdaságos végrehajtása ugyanis csak ugy biztositható, ha a szükséges összeg teljes egészéten előre rendelkezésre áll és erkölcsi leg is igazságos, ha az ilyen munkálatok terheit, melyeknek hasznát a. későbbi generáció is élvezi,ne csupán a mai nemzedék viselje, ftz amortizációs kölcsönök annuitásait a vizitársulatok az érdekelt földekre kivetett évi járulékok beszedésével biztosították. A most elkészült nagy* terv sürgős megvalÖsitásának azonban útjában áll a magyarországi nagy tőkehiány, mert a belföldön többnyire értékpapirokban, vagy készpénzben elhelyezett tőkék az utóbbi évek pénzügyi helyzetében megsemmisültek és Magyarországon ezidőszerint hosszúlejáratú amortizációs kölcsön nem kapható, A magyar birtokosok most tőkeerős külállamokban szándékoznak a szükséges 4.800.000 aranykorona kölosönt felvenni. Feltalálták a sertések bélférnességének orvosszerét. A sertések fertőző betegségei elleni védekezés alkalmával minduntalan felmerült az a gondolat, hogy az ellenük való védekezés sokkal hatásosabb lenne, ha súlyt helyeznének a sertések ellenálló képességének növelésére. így nagy nehézséget okozott a fertőző betegségek elleni küzdelembén a sertések körében nagyon elterjedt bélférgesség t mert ez éppen a fejlődő állatok lesoványodását és ezzel ellenálló képességük nagybani csökkenését okozza. A gyomorban és balekben lévő giliszták a testükből kiválasztott mérgező anyagok utj án táplálkoáaási zavarokat és a bél falainak a megrepedésc okozzák, amelyben,mint minden gyuladásos nyálkahártyában a fertőző betegségek baktériumai kitűnő tenyésztalajra találnak. Ezek szerint a gilisztás sertés sokkal könnyebben megkaphatja a fertőző betegséget, amely legtöbb•esetben az állat elhullásával végződik. 3zenkivü! ha a gilisztás sertés életben marad is, még jó táplálással sem tudják a lesoványodását megakadályozni, ami nagy eleségpocsékolással, tehát pénzbeli veszteséggel jár a gazdára nézve. Szakemberek minden'' megpr°báltak a sertések bélgilisztáinak a gyógyítására, azonban a legújabb időkig minden eredmény nélkül. Csak ujabban sikerült hoszsza*sabb, mint egy 3 évi kísérletezés után egy olyan szert előállítani, amely feltétlen biztonsággal noggy ü gyitja a bélférges sertésekot. i\ szert, amely K c bál néven jött forgalomba, dr. Marék József az állatorvosi főiskola világhirü professzora több ezer sert. sen kipróiálta és kisérletei bebizonyították, hogy az uj gyógyszer a gilisztákat feltétlenül kihajtja a sertésekből, anélkül, hogy az
