Hetikiadás, 1925. április-június

1925-04-04 / 27 [1506]

s— ••éeK a 1 a n d. Irta: Bcsin Endre. / I. Folytatás/ - - ügy kell értened s-zivccskóa ,• hagy anyukám az élők soréból távozott el. Meghalt, ^zért nem szólíthat nevemen. - Meghalt? ^ - A temEfőien van. . á<- Mint a vicinek a fia. R Pék volt. Sokat köhögött.. A vácimé mibndta, hány igen sokat köhögött, azért vitték oda. A te anyuscd is köhögött? "\%Kr. - Megtette. Különösen.akkor, ha mi sokat cigarettáztunk a nappali!- n.Megköhögtettük. / Vi ellentmondást nemtürőa, jelentette ki: - Akkcr asszak voltatok. ..zért kellett neki a temetőbe menni. Uggp-e? He hé z volt a feleletem erre.' Hazudtam. - Nem találkoztam vele azóta. ís igy nem tudom, hogy mii x± volt a tényleges véleménye rólunk, De. elárulhatom neked Vi, hogy a dektotunk véleménye szerint azért kellett anyukámnak a temr tőle menni, mert meghasadt a szive. Vi kétségbe vonta öregosfcn: ' * - Badar beszéd! ez. kérlek szépen. - Tessék? - Persze, anyukám is min ig azt mondja Ida néninek, hogy tegnap ugy fájt a szive, ma'jd meghasadt. Mert apusom későn került haza a kszinótól. Do

f Ida néni mindég kineveti anyust. Azt mondjo, hegy ő sose láitctt^meg mr ghasadt szivet. ÜJlyonfcor' nemx szoktak a szivek meghasadni a "t mondja . logfölj obb csalódnak. Nem vagyok cr\os. így Vi fejtegetéséhoz komoly erővel nem szólhattam. Roáhajolcam az .ablaktámlára. Zözelebb. Ö, beleggyezéonck vélte a közeledésem és megerősítette előbb vitatott álláspontját: k... ~ Ida néninek a férje méltóságos, azt tudott? Apus mindég ' ^mondja, hogy Ida - néni okos asszony, ' ' - AZ ón apusom is elismerte, hogy anyus okos ass-zony - ve- . tettem közbe komolyan. . - A te.apused is? Írdekos. ElkaptaVVzó végét. Gúnyt hallottam belőle . - AZ én apusom tisztes öreg ufc volt, hallCd te Vi! ' - És, ő is későn jött haza a kaszinóból? -Nem figyeltem meg, szólottam nyersen. Vi kitalálta, hogy nincs rendjén bonnem minden, egyesen elsiklott a témáról: -Is apusod is kifent a temetőbe? g~ No..:. • krá 'k ;- Kanom. - Sokat veszített az üzleten. - Jesszuus! És azért nem szólít téged neveden? - égy alkalommal olyan sokat veszített már, hogy bánata c-gé. • szen némá|á tette, - fűztem tevátt jajongó gondolataidat. - Is a doktor erős orvosságot rendelt számára. Vi mosolygott. - Te,nekem is volt tavaly orvosságom.'Rózsaszín volt. anyus azt mondotta, hogy himberszirp. Apusod is ilyent ivott? \ Ilyent.De vöröskfcet is, a.og sárágát. Zöluct és barnát.Sok . < ijkS/Ok mérget. - Azért, hogy nc némuljon? - Azé rt. Csöppet törte fe'jét a

z édeske.- És míkjcr némult apusod vissza? i T Tava 1 yo 1 ő 11. Ny á.r on. - De jó. Most '..kr ő szélit téged. - Dehogy szólit Vi. / Folytatása következik./ - 4|