Hetikiadás, 1925. április-június
1925-05-27 / 41 [1506]
Milyen kérdések ioalalkoz t atják na az Országos Mezőa azdas ár;! kaiiará t? Almá^y -l-mre g róf, az u rszágos Mezőgazdasági Kanara elnökének _ n yilatko zat a. .alnássy Imre gróf, az Országos Mezőgazdasági Kanara' elnöke, akihez budapesti munkatársunk kérdést intézett, a következő ..nyilatkozatot tette. A gazdatársadalon vezető intézményeit már hosszú hónapok óta lekötik azok a pénzügyi jellegű tárgyalások, amelyek részint a rövid lejáratú, részint a jelzálogos mezőgazdasági hitel megoldása körül folynak. Sajnos/e tárgyalások csak részleges .eredménnyel jártak, mert effektív pénzt a mezőgazdaság csupán 90 milliárdot kapott, mint rövid lejáratú hitelt. A továblri 180 milliárd egyelőre csak igéret, viszont a jelzáloghitel előtt álló jogi akadályok elháritására készült törvény sem hozott eddig pénzt. Ilyenformán, ha e tárgyalások nagyjában be is fejeztettek, magát a hitelkérdést mégsem juttatták egészen dűlőre s igy továbbra is éberséggel kell ügyelnünk arra, hogy legalább a kapett Ígéretek és a távoli kedvező kilátások megvalósíthatók legyenek. Ugyancsak állandóan foglalkozunk az adókérdésekkel, nem mintha ki akarnánk vonni a mezőgazdaságot az adóterhek alól, pusztán csak arra ügyelünk, hogy annak mérve tul ne haladja azt a határt, ahol már maga a ternclés volna veszélyeztetve, és amennyire lehet/igyekszünk keresztül vinni, hogy az eloszlás arányos legyen. - Ezeken az állandóan napirenden lévő kérdéseken kivül nagyobb erővel fogtunk neki néhány termelési kérdés keresztülvitelének. Igy elsősorban két alapvető problénának a megoldásán fáradunk. Ezek egyike a növénytermelés terén a növényvédelem . Rá kellett ugyanis jönnünk, hogy a növénytermelés állati és növényi kártevői, elleni védekezés hiányos volta oly horribilis károkat okoz mezőgazdaságunknak, hogy mielőtt a növényternelés más irányú fellendítéséhez nagyobb erővel kezdenénk hozzá, a károkat kell jelentékenyen mérsékelnünk, mert e nélkül minden egyéb munkánk csak féleredménnyel járna. Ezt pediaj se törvénnyel, se rendelettel megoldani nem lehet, hanem csakis a gazdaközönség fo l vilánosit ásáyal, hogy önmaga jöjjön rá a védekezés nagy hasznára és azt^ne hatosági kényszerítésre immel-ámmal, hanem meggyőződésből és jószántából végezze. Ezért tovább épitjük a mozőgaedasági kamarák mellett már meglévő növényvé delmi felü^v elő sé ao ke t és lehetővé tesszük azoknak a gazdaközönséggel való mind gyakoribb közvetlen érintkezését. Az állattenyé s ztés terén pedig az állattenyésztő gazdaközönség meg széf rve zése képe zi feladatunkat, mert itt - elsősorban kisebb tenyésztőkről lévén szó - csakis a tervszerű közös munkával lehet célt érni. AZ azonos tenyésztési vidékeken tenyésztési egyesületeket létesitünk, amelyek törzskönyvezéssel, próbafejéssel, állatdijazással, az értékesités szövetkezeti alapon való megszervezésével fogják céljaikat elérni. &g ez ugyan főleg csak a szarv smarhatenyésztésre vonatkozik, ilyen alapon szervezzük meg a lótenyésztést is, amely célból már egynéhány, helyen meg is alakultak a tájfajta tényésztő.egye sületek. ÜZ állattenyésztésnél, bármily állatról van is szó, mindig bizonyos egyöntetűségre kell törekednünk s ezért legalább kisebb körzetenként egy>*azon fajtákat kell felkarcolni s ezeket céltudatosan tovább fejleszteni. i" Véleményem szerint' a mezőgazdasági termelés fejlesztésének ez a két kiinduló pontja, amelyből az fokozatosan kiépíthető. Ariikor azonban csak ezt a kettőt emlitem, az korántsem jelenti azt, hegy a többinek a fontosságát kevesebbre becsüljük, Mezőgazdaságunk azonban annyi helyen szorul orvoslásra, hogy azt csak igy,rendszeresen tudjuk keresztül^vinni az alapvető kérdéseknek gyökeres megoldásával. Ezek mellett természetesen állandóan foglalkozunkemindennel, ahol csak valami előnyt, fejlődést biztosithatunk a mezőgazdaságnak. . . /folyt, köv./ iO*Í
