Hetikiadás, 1925. április-június

1925-04-04 / 27 [1506]

Almássy László nyilatkozata. /Folytatás,/ - A választójogiak törvénybe iktatása az el se lépes — a legitimizmushoz, amely ott akadt meg, amikor a Károlyi forradalom ki törésekor a magy r képviselőházat törvényesen feloszlatottnak nyilvánították. A törvényhozásnak egyik faktora a nép akarata.. Ez alkotmányosan csak a választójogi törvény utj^n nyilatkezhatik meg. Ezt az alkotmányos megnyilatkozást te* te lehetővé a töbl ségi ; -irt és ennek nyomán majd a parlamentben megalkotandó törvény. ai felsőház megalkotása a legitimizmushak szintén egy alapvető faktora és megfelel a magyar tradiciónak, amely mindig a két kamarás rendszert fogadta el, másrészt gyűjtőhelye a magyar értelmiségnek, mert hi§zen a felsőházban a javaslat szerint az összes fog-' lalkozási ágak és az összes kulturértékek képviselve vannak. Hivatott lesz a felsőház arra, hogy magasabb parlamenti nivót - teremt seri m©g, hogy megakadályozza a forradalami szélsőségeket és biztosítsa ^ józan, okos - fetgondolt és minden szempontra kiterjeszkedő törvényhozási tárgyaláscka t. A magyar alkot^ ^y^Sfcözóletnek nagy hiányát pótolja a p'rt ennek az intésménynfek létrehozásával és nyugodtan tekinthet vissza eddigi működésére, mert hi3zen ez aránylag rövid idő alatt közgazdasági és alkotmányi szempontból olyan szilárd alapot teremtett, amelyre a magyar állam épületét teljes biztossággal rá lehet helyezni! Bethlen István gróf miniszterelnök programmjának igen nagy részét v .3-1 sitotta meg és ezzel biztosította az .állam újraépítésének lehetősé > Szemek . Mindennap sok-sok ember.szemte nézek s a legtöbb szemben jaj , nincs semai sem, csak álmosság, a gondok, a kenyér, vagy kincskaparó zsugeri tenyér, máshol meg az éhség néz rám könnyesen. Mindennap sok-sok ember szembe nézek s néha látom, c sak" egy ikb eh a Tátrát, másikban meg tán Erdély kinja ég, vagy örökmécsként hunyorgat feléd °gy-egy szomorú szempárból a Bánsága. . Mindennap sok-sok 'eml: őrszembe nézek. Tükrözik néha magyar végok sorsát - mint félénk, bágyadt csillagok az éjben csak a kisgyermek tiszta két személen csillog reménykedve egész Magyarország... Gyula diák.. Milliók szájával kérdem. .Öt évig vasban, öt érvig vérben s mégis - te láttad, Úristen láttad !egyszerse csuklott gyáván a térdem. ' S azóta mindig rabságban, rongyban, te láttad Úristen.- S ugye,nem vétek az a sok átok, amit elmondtam ! Hányszor öt évimég o guny-palá.stban ? Meddig nézed még, meddig,Úristen, fejünket tövissel koronásán ? Millió vérem igy jajdul vélem lánccal terhelten, kin!amcredtcn, jajban, könnyben és nagy verítékben.-. .•