Hetikiadás, 1925. április-június

1925-05-18 / 38 [1506]

Miért lanyha a gyapjú piac? Hónapok óta folyton morzsolódik a gyapjúnak az ára. .Semmi élénkség nincs a piacon, a bdlföldi gyárak csak néha néha vesznek fel egy tételt, és a külföld érdeklődése is gyérebb,mint más években. Az árak stagnálnak, néha pár hétig változatlanok maradnak, azután néhány $-os áresés következik be, amit pár napi mozdulatlanság után ujabb áresés követ. Bnnek a helyzetnek az előidézésében csak keveset játszik közre az a 'körülmény

4 hogy a gazdák pénzhiány miatt eresebben kinálják az árut mint máskor és elővételben is., alacsonyabb árakkal megelégszenok, csakhogy némi pénzhez jussanak. Ha^vizsgáljuk a külföi diapiacok helyzetét, látjuk, hogy-ott is hasonló jel ínségek mutatkoznak.. Már most azt kell számításba venni, hogy. a magyar gyapjutermelésből igen sok feleslegünk marad, amelyet külföldre exportálunk. A külföldi kereskedő nem fizet többet a magyar áruért

/

mint a külföldi áruért. Ha az árak alakulására vonatkozólag számitást akarunk végezni, mindig azt kell tekintetbe venni, hogy a külföldi nagy' gyapjuárveréoeken, - amilyenekét, api. Londonban szoktak tartani,- milyen az irányzat? Már most azt látjuk, hogy a május elsőseiében megtartott londoni gyapjuárverésen az árak igen nagy mértékben visszaestek. 10-30. jS-os volt az egyes fajták szerint az áresés. Igen nagy készletek maradtak, amelyek egyáltalán nem találtak vevőre. Igaz, hogy az árverés végén kissé javult a helyzet és némi emelkedések is előfordultak, oz azonban már nem változtatott az általános lanyhaságon. Mikor a hazai vásárlók értesültek, arr.01, hogy az árak mennyire visszamentek a külföldön, ők sem voltak hajlandók megadni az eduigi árakat, hanem lényegesen kevesebbet Ígértek a gazdáknak. Azonban még az a következménye is volt a londoni lanyha irányzatnak, hogy a vásárioknak egyáltalán elvette^a kedvét a vételtől. Ugyanis a vevők főképen a textilgyárak sorából kerülnek ki, a textilgyárak pedig meglehetős súlyos helyzetbe jutottak azáltal, hogy a termékeiket a jóval drágábban vett gyapjúból állították elő, amit most alacsonyx áron kellene továbbadniok. Várakozó álláspontra helyezkedtek teh't, remélve, hogy a, gyapjú ára még jobban osni fog, másrészt nem akartak még *iagyobb/mennyiségo ket raktárra termelni, nehogy esetleg az áru a nyakukon'maradjon, és a közönség tartózkodása a vásárlástól neki!: kárt okozzon. A közönség ugyanis nom vásárol, mert tudja, hogy a gyapjú áresése következtében a rfch/zati cikkekben olcsóbbodásnak kell bekövetkeznie. A textilgy'rak pedig nem vásárolnak gyapjút, azért, mert a.kereskedők nem vásároljak tőlük a szövetet, és egyéb ruházati cikkeket. így fonódik egyik ok a másikba, és 1

" okozza végül azt, hogy a gyapjupiacon egészen ellanyhult az üzlet és hónapok óta csak vontatottan folyik a vásárlás állandó árlemor-azsolódás mellett. A nemzetgazdászoknak meglehetős fejtörést okoz annak a megfejtése, hogy mi okozta a külföldi gyapjupiacoknak kedvezőtlen helyzetét. Utalnak arra, hogy a fölöslegek általában nagyok, pedig pl. Ausztráliában a juhállomány nagyon megapadt, már pedig Ausztrália szolgáltatja a világ gyapjutermelésének egy jelentős részét. Sokan arra gondolnak, hogy valamilyen nemzetközi spekuláció keritette kezében' a gyapjupiacot és ugyanúgy, ahogy a tavaszi h°napokban ChicagOban hosszm spekuláltak búzában és rozsban, és Óriási drágulást idéztek elő, ugyanúgy most beszre játszanak a gyapjúban és mesterségesen nyomdák le az árakat. Ha tényleg a spekuláció okozta az áresét, ugy előbbutőbb meg kell jönni a visszahatásnak is, mert"a piacnak a természetes áralakulását nem lehet sokáig erőszakosan befolyásolni. A belföldi piacon most uradalmi gyapjúért zsiros állapotban .kg-ként 24000-26000* koronát fizetnek, mig szedett gyapjut«termelőhelyen 2000Ü-24000 koronával lehet el-