Hetikiadás, 1924. december - 1925. március
1924-12-24 / 1 [1505]
A főzés tudománya. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció A főzés és evés terén olyan nagyfokú tudatlanság uralkodik C ezzel kapcsolatban olyan értelmetlen értékpocsékolás folyik, amihez foghatót a gazdasági élet egyetlen ágában seri találunk. Itt elsősorban rá kell mutatni arra, hogy ama 2-3 millió nő közül, aki naponta főz Magyarországon, nincs százezer, aki a főzés mesterségét komolyan, a tudomány ujabb kutatásai-eredményének számbavételével, gyakorolná. A főzés terén szinte korlátlanul uralkodik a hagyomány: a főzés technikája anyáról- J leányra száll, tisztán tapasztalati módon. A fajjusi népnél, amely most is ugyanolyan életkörülmények között él, mint f'-^^Xh, ez nem nagy baj; évszázadok tapasz tálatai nyomán egy félig medSig megfelelő táplálkozás alakult ki. De végzetes a városi eiunkás«^.ra, akinek másforma életmódja már % ;kcsztot parancsol és akiknek asszonyai - nem tudnak főzni, Nem tudnak főzni, mert részben most is kenyérkereső munkát végeznek és hiányzik a kellő idő hozzá: részben mivel leánykorukban jártak kereső munkába és igy nem volt alkalmuk még azt a kevés főzési tudást eltanulni anyjuktól, amivel ez rendelkezett, A főzésben való járatlanság pedig azt ' jelenti, hogy a nehezen megkeresett pénzen vásárolt élelmiszer egy része tönkremegy, részben nem nyújtja a megfelelő élvezetet és tápanyagot . Kezdődik a képtelen pazarlás a tüzelőanyagnál. Magyarországon naponta 2-3 millió "takaréktűzhelyen" folyik a főzés. Ezek a tűzhelyek először is rettenetesen rosszak és általában sokkal több tüzelőanyagot fogyasztanak, mint kellene, rossz technikai berendezésük folytán. Ezenfölül az asszonyok azt hiszik, hogy a tűzhelyet folyton fűteni kell, az étel odaállitásától az étkezés idejéig, A nyugati államok asszony,.! mér jórészt tudják, hogy ez fölösleges; a legtöbb étel alá csak rövid ideig tüzelnek, ezután a forráaban lévő fazekat átteszi a főzőládába: /Kochkiste/. Ez egyszor&> szalmával vastagon bélelt, fai déllel biró faláda, a thermofornak kezdetleges alakja. A szalma és f? erő'en szigetel, az étel a fazékban annyi ideig megmarad magas hőmérsékleten, amig "magától", fűtőanyag használata nélkül megfő. Pele tüze leőanyagot riogtakarit ják. •Rettenetes visszásságok uralkodnak az élelmiszerek besserzésénél is.a vásárló asszonyoknak fogalmuk sincs róla, hogy az egye6 élelmiszereknek mennyi a tápláló orejo és hogy ehhez viszonyi tva,. me 1 *j az olcsó és melyik a drága élelmiszer. A kispénzű emberek körében annyira kedvelt'hentesáruk, kolbászfélék az összes husfajták között tápértékükhöz viszonyi tva a legdrágábbak} drágábbak mi'nt a rostélyos vagy a vesepecsenye, a lóhus^o mai ár 'mellett valóban sokkal drágább, mint az elsőrendo marhahús. ís igy tovább.- [ Iinderről az élelmiszervegyészeken kivül alig bir valaki tudással. Ehhez járul két fontos körülmény. Akinek kevés pénze von,-igyekszik olcs°n vásárolni. Ezt ugy csinálja a kispénzű háziasszony, hogy mindenből az olcsóbb,hitványabb minőséget vásárolja, Minden tudományos vizsgálat azt mutatja, hogy az igy takarékoskodó ugyanannyi pénzöszszegért kevesebb tápanyagot vásárol meg, mint a gazdag ember, aki mindenből a legelsőrendő minőseget vásárolja. • Ehhez járul a jL&gés és evés terén uralkodó erős konzervativizmus . Az asszonyok \.vwt»*wu^mindon uj ételfélétől. Jellemző például, hogy a tengeri halak rendsaores fogyasztását nálunk lehetetlen, veit meghonosítani, holott olcsó és jó táplálék ós a nyugati országokban millió és millió ember mindennapi táplálékát adják. A főzés megkezdésével megkezdődik az élelmiszerpocsékol's i A főzés mai technikája a faluból, az állattenyésztéssel kapcsolatos háztartásbél származott át a. városi lakossághoz • Ctt nem létezik élelmi szer pazarlás, mert minden, akár nyers, akár főtt élclmiszerhulIádé kot a sertés hasznosit. A városi'vkonyhán minden hulladék, a vastagon' hámoz ot t krumjj-ihé j , as eldobott főzeléklevél, a teljesen ki nem főzött csont, a sok nem hasznosított lé és ezer más dolog - veszteség ugy egyéni, mint közgaz de. sági szempontból. Németországban száz és sz á vagon zsirt főznek ki az összegyűjtött csontokból: é3 ha már az egyén. poosékolást az egyes háztartásban meggátolni nem tudják, legalább köt lesik a nagyvárosok lakóit, hogy az élelmi szer hulladékot az egyébb sz mettől elkülönitve gyűjtsé& és az egybegyűlő any -got sertéshizlalásra használjál: fel.
