Hetikiadás, 1924. december - 1925. március

1925-01-26 / 7 [1505]

A no zőgazda sági hitel kérdése. Az óriási arányú buzadrágitásra feljajdult az egész ország? jelenlegi helyzeten azonban nehéz segitoni, mert vég erednényben az idei csekély termés az oka,hogy.Magyarország annyira ki van szolgál­tatva az amerikai spekulációnak. Szabad lenne-e annak alöfordulnia, hegy. egy agrár állam mérsékelt ^export után, - akármilyen gyenge termés mellett is m:'r a téli hónapokban kifogyjon búzakészletéiből, s a behozatalra kelljen gondolnia? Bizonyára nem. mi volt az oka, az elégtelen termésnek; a magyar föld, a magyar or s sági éghajlat, vagy talán a magyar gazda ? Egyik sem. A külterjes földmüvelés nem gazdáinknak^ a hibája, másutt' kell az okát keresni. Ha összehasonlít­juk egy magyar hold átlagos beruházásának számadását a külföldi ada­tokkal látni fogjuk, hogy mennyire szegényesen van a magyar gazda­ság felszerelve. Hig nálunk egy hold beruházása átlagosan 130 arany­koronát ér, addig Németországban a holdankónti beruházás értéke 600­1000 korona, Dániában 800-1200 korona. Hogy ilyen aránytalanság mel­lett a terméshezamunknak is el kellett maradnia a külföldi államoké­val szemben nem szorul...: külön bizonyításra. Igaz, hogy a'magyar gaz­daközönség a háború alatti .adéságait aránylag könnyen törlesztet­te, de arra már nem jutótt pénze, hegy .fel szerelését pótc1ja, söt ez évről-évre romlott és hásználhatatlanabbá vált. Ezen a szomorú helyzet eh csak egy általános nagyarányú és haladéktalarxk hitelakcióval lehet segíteni. Ha az 1923 évi termés­eredményeket vizsgáljuk, látni fogjuk, hogy mig nálunk hektáronként 13.8 mázsa buza termett, addig Németországban ugyanc-zon a területen 19.6,.Dániában pedig 29.1 mázsa volt a terméshozam. Látnivaló tehát, hogy a magyar mezőgazdaság előtt óriási lehetőségek állanak és a terméseredményt nagy aranyokban lehet fokozni. Erre a célra azonban hosszúlejáratú beruházási hitelek szükségesek. Megkaphatja e a gaz­daközönség ezeket az összeg-ket a belföldön ? Aligha. A jelzálog köl­csönök felújításának még nem érkezett el az ideje- Külföldre kell mennünk tehát a .pénzért. Minden jel a.rro mutat, hogy az angol és az amerikai pénzpiac készségcs' megértéssel rogadja a kölcsön megszer­zésére x irányuló akciókat. Külföldi bankok részéről már eddig is több ajánlat érkezett. Az ajánlotok között azonbar válogatni kell. A gazdasági pangás ugyanis a külá11amokban is érezhető és ezért a hitelező országok jobban szeretnének mezőgazdasági gépekre, vagy mütrágyára hitelt adni ezért, hogy saját iparuk is hasznát lássa a kölcsön-akciónak. -Ezt a megoldást nekünk lehetőleg kerülnünk kell, mégpedig azért, hogy a gazdák'ne legyenek kötve a kölcsön felhasználásában, hanem legjobb belátásuk szerint rcndelkezhesenek a kapott összeggel. AZ Országos Magyar Gazdasági Egyesület számitása szerint mintegy négy-öt millió angol fontnyi értékű - összegekre volna szüksége a magyar mezőgazdaságnak, hogy a legsürgősebb beruházásokat eltfégez- .1 hessom. Ezt a pénzt azonban egyszerre és egy helyről nem fo g j uk me g kap­ni . — a jelenleg;;-. ' árgyalások folynak egy angol ré sztánytársas^g­gal, mely fontokban számitott milliós összegeket hajlandó volna" kölcsönözni 2 0 évi törlesztésre. Ugyancsak tárgyalások vannak folya­matban egy amerikai pénzcsoporttal is, xmely körülbelül 5 millió fontot kitovő•alaptőke felett rendelkezik.A tárgyalások sikeresen haladnak, de igen kell vigyáznunk arra, hogy a kölcsön no legyen túlságosan drága. Az eddigi ajánlatok közül a legolcsóbb 13 £-os kamatozású volt, ami ilyen hosszú lejáratú kölcsönnél nem mondható olcsónak. A föld ma nálunk nincsen túlságosan megterhelve, mert mig békében átlag mintegy 75 />-nyi volt a magyar föld megterhelése, ez most csak 10-15 >>-ra rug', azonban ma az adók sokkal súlyosabbak, •+% mijirt azelőtt, az üzemi költ égők is aránylag nagyobbak és a föld­birtok-r ef crm is megterheléseket ró a birtokra. De, ha nem- is le­het amint nem is volna kivánatos a földbirtokot oly súlyos meg­terhelésekkel megkötni, mint az békében volt, a gazdának mégis sa­ját maguknak kell garanciát vállalniok á kölosön visszafizetésére. A kormány nem kezeskedhetik a mezőgazdasági nitelért, mivel ő a népszövetségtől kapott külföldi kölcsönért vállalta a garanciát. 9 folyt.köv.

Next

/
Thumbnails
Contents