Hetikiadás, 1924. december - 1925. március
1925-01-15 / 4 [1505]
Drágul a gabona. /ke rc nás Az 1925. éy első félhónapjál an a gazdasági le örök ninden^figyelmét a terménytőzsde kötötte lo. Dacára a stalil, sőt szilár duló koronának, a gab cnahciittek árfolyama az elmúlt két hét alatt oly mértéklen emelkedett, amoly a legvérmcse 11 reaénj'kc t is felülmúlja. Január l-e óta a buza nem kevesell, ;-_in_t 50.000 koronával drágult, a rozs ugyanezen idő alatt 40.00 0 /áremelkedést mutat. A tengeri métermázsánként 24.000,- koronás értékhövekedést ért el, ellen a cikk ten azonban további jelentős drágulás várható. Az árpának és a zabna az árfolyama alig változott, ennek cka részben a készletek teljes hiányában, részbon pedig a kormánynak aoa intézkedésében keresendő, hhgy ezeknek a behozatalára nézve vámmentességet • biztássitott. Hogy c az első pillanatra abnormálisnál- látszó drágulás a szilárd valuta mellett bekövetkezhetett, annak oka elsősorban az amerikai tőzsde hatásában keresendő, amoly alól az európai piacok ugylátszik még akkor sem tudják magukat ''függetleníteni, amikor a tengerentúli import vésze delme nem fenyeget, A helyzet ma ugyanis az, hogy az ez idei tengeren tuli készletek koránt-sem elegendők ahhoz, hogy az össz:s aurópai piacok szükségleteit fedezzék, mindazonáltal kivétel nélkül valamennyi cnrópai terménytőzsde a chicagói árjegyzésekhez igazodik, A gabonaár eí_elkedé sének további okai a helyi viszonyokban keresendők. Hazai készleteink ugyanis annyira megfogyatkoztak, hegy a fogyasztást, főle pedig a malmok szükségleteit alig képesek fedezni. A malmoknak fenn kell tartani ok üzemeiket akár dolgoznak , akár nem és az üzem fenntart sa mindkét esetben ugyanannyiba kerül. Export lehetőségeink az őrleményekre nézve nagyon kedvezőek, igy tehát érthető, hogy a malmok minden árt megadnak a gabonáért, viszont a gazdák látva az áraknak napró" napra való javulását, nem túlságosan sietnek magtáraik kiüritésóvll. ügyanigy áll a helyzet azoknál, akik spekuláció céljából vásároltak búzát, mert ezek annak idején készpénzzel fizettek az áruért, mig oics" legfeljebb váltót kaphatnának készleteikért. Befolyással van a kenyérmagvak drágulására a dinárnak az utóbbi időben elért rohamos árfolyamnövekedése is. Ez árfolyo.mnövokedés következtében a jugoszláv áru Versenyképessége nagyban meg van nehezítve. A belföldi lisztáraknak egyelőre nem Volna szabad a gabona árakhoz igazodniok, mert a piacon annyi^másodkezes liszt van,„hogy cz a fogyasztás szükségleteit legalá' , két hónapra fedezni fogja, cm lehet a kereskedelmi liozt áraknak a malmok áraihoz igazodniuk, Már csak azért sem, mert a malmok áraikat mindenkor az aznapi gab ona j egyzéss szerint szabják neg és ezek a lisztárak februári és márciusi szállításokra vonat3cóznak. A b o r p i a c helyzete. A karácsonya, és az újévi ünnepek után a kereslet a borpiacén erősen ellanyhult. Belföldi fogyasztásunk igen csekély, A kivi toli lehetőségek kedvezőtlenek, 11 tavalyi rossz termés után bortermelésünk válságáról lehet 1 eszelnünk. Hi o 1923-1 an négy és félniIli 0 hektoliterben állapították meg bort emelésünk orednényét, addig az idei szüret et ^ körüli: elül cgynilliónégyszázcyer hektoliterre becsülik. A kivitel október óta -úgyszólván teljesen szünetel, sőt egyes keres-r kedelni érdekeltségek borbehozatalról 1 eszelnek. A behozatal veszélye egyelőre nen fenyegeti a hazai termelést, mert a kormány a behozatali illetéket hektoliterenként 60 aranykoronában állapitotta meg, amelyet közönséges fogyasztásra szánt borok senniesetre sen lirnak el, legföljebb az úgynevezett csenegeborek piacúi jelentenek konkurenciát. A le , utóbbi berárak: Mór 12-13 ezer, fejérne:yei 1C-11 ezer, kecskenéti 1 16 ezer, Kalocsa 13-15 ezer, Hatvan 10-12 ezer, Tálya 15-18 ezer literenként pincéből.
