Hetikiadás, 1924. december - 1925. március

1925-01-05 / 1 [1505]

Bttkf cncV. ajn: kság . Nen mindennapi utazásról szám ltak hc részletesen a külföldi lapok nemrégiben.Egy Taklcnbcrg nevü h llandus ember elhat ér zta, hegy />mst er damb ól Marsaillefec utazik, nég pedig elég különös oód n. Fen autai. , ncoi vrnat n, nem .gőzhaj ón, no... k- csin, ne... is lóhát n utazik ez a különös oz-cr, hanem a gyalcgelásnak is egy egészen szokatlanul különös x máját választ, tta, amennyit en nem a 1álain m'z ? gva teszi me- ezt a nagy utat, h ancu a fo jo tote$$n át bukfencezik keresztül' ezen az <&500 kilométeres nagy ut n. n. vállalkozó hollandus ' még 1923 november 12.-én indult el Amsterdamból és 15 hónapon át egyfolytában bukfencezve csak 1925 február 12-én érkezik majd Marsaillebe. A mindenre ráérő francia statisztikusok ki is számite tták, hegy eltekintve az okvetlenül szükséges pihenéstől és alvástól tulaj d' nképen havonkint 100 kilómétor bukf enceznivalc j a van a bolondos v-Hal k r zónák , vagyis naponként 3 kilómétert és 33 métert, átlag -san tehót óránként 139 métert kell átbukfenceznia. Természetesen oiivel pihenésre is kell naponként pár óráf* fordítania az igy elvesztegetett időt pót lnia k cl 1. A vállaik.zó h..llandus különös ut j ér a egészen különleges ruhát szerkesztett össze a maga számára. Ez a ruházat bőr- nadrágból és bőrkesztyűből áll,melyet vállig érő bőrturb án egészit kit Ez o különös testgyakorlás, melyre a sport-évkönyvekben eddig. ._ég nem ferdült elő adat, azt az eszmét betette fel,hogy a legközcleb1i olympiai játékév egyik ujabb alakja gyanánt szerepeltetni kellene a bukfencezés világbajnokságát is és ebben az esetben a bukfenc világbaj^ k biz. nyara ez a Taklenberg* nevü hollandus lenne. Árviz Kínában. Csih-li,Hen-an,Hun-an és Kuang-Iung kinai tart omány kban az őszei borzalmas árvizek pusztítottak. A kinai ősrégi folyamszab 'lyzásekat és az abból keletkező árviz-veszodolmet nálunk a Tiszaszabály zás időjében s^kat emlegették. Kinában ugyanis már több ezer évvel ezelőtt rájöttek arra* , hegy védekezni kell az árvizek ellen és a f lyam-katP szabályozni kell. An,- de a kinai tudós k csak a t< lyan-partok védőtöltések emelésére ferditf ttak gondí t, de nem g. nd ltak a f q lya.'.meder fenekére leülepedő iszap kotr ő s ávoil és a. szükséges és néllciilözhetetlen árterek bizt- sitásával. Igy azután idővel lassan emelkedett a f o lyam-meder, ezzel együtt emelkedett a f < lyam vizének át lag.es felszine is, _iire természetesen állandóan és í kezat- san emelhet kellett a töltések magasságát is, Igy azután idővel egyes fi lyam-tö 1 té sok tomnynagasségra emelkedtek ^és a f lyam vize is a mederben íolyton emelkedett. Ne... cs" délható azután, hogy löbb-utr bb bekövetkezett a nagy katasztrófa , mikor a ma. gas • tö 1 té sek közül kitörve a lezúduló víztömeg cl s dorta a virágzó területek sürü lakosságát, HZ árviz, mely a töltésokot széttépte pusztulási a és romlásba dönt ott egész tart nény kat. A jelentések szerint hozzávetőleges b ocslések egyelőre 50-rOOO lőre teszik a vizl.efulltak számát. Ugy látszik mostanáb an napjainkban, is ne gismétlődőtt Ázsia szivében abban a rcjtel...es közp.ntbnn, egyike azoknak a természet okozta nagy katasztrólaknak,nolyok egész tartományok népességét sújtva lakóhely-vált. ztatásra kényszeritette kor szak.; nként a népet,anely azután sz mszédjai t helyükről kiszcritva végeredményben a nyugat felé irányuló és a történelén!cn korszakonként ismétlődő népvándorlás-k okozói lettek. Ékszerek tisztítása. Jiszta vizet f rralnnk fel és azután szőrszitán hamut szitálunk bele. Az igy nyert lúggal kefe segítségével tisztit juk meg az ar-any és ezüst-t árgyakat;