Hetikiadás, 1924. december - 1925. március
1924-12-31 / 3 [1505]
KSZEftUU ' Manapság, ha egy fiatal pír eljegyzését ünnepeli, akkor legoüsSö sorban is az ékszerészhez sietnek és jegygyűrűt vásárolnak. Még a legszegényebb néposztályban is a aennynsszony nagyon sokszor szivesebben mond le kelengyéjének egy részéről, sem mint belenyugodnék abban, hógy elmaradjon az a kis arany karika, amit büszkén és önérzetesen huz a vőlegény a mennyasszeny ujjára. Ha bár a szokás épugy, nint a gyürü jelképes jelentősége a legrégibb időre nyúlik is vissza, mégis megállapítható az, hogy az arany karikagyűrű általános elterjedése viszonylag eléggé uj dolog. Rónában például az aranygyűrű viselésénél: #oga a 'lovagi rangúak kiváltsága volt és csak Jusztiniánusz császár engedélyezte a szabadoneszülettottéknek és felszabadító ttoknak is az. aranygyűrű viselést. üuonban a régeVbi idSkben a gyürü nemcsak ékszer volt, hanem, praktikus haszna is mutatkozott,amennyiben pecsétgyűrűnek használták. A jegygyűrű és annak szimbolikus jelentősége az emberi művelődés-történetnek jelentős része ua már , bár ennek a jelképes jelentősége é vs zázadr ól-é'vsz ázadra és korsz akr ól-kor sz akf a gyakran változott. Eredetileg a jegygyűrű tulajdonképen a vételár egy részérül szerepelt, .jint annak az összegnek egy része, amit a boldog vőlegény fizetni tartozott az apósnak, azért, hogy szerető nejét - vagy talán, ani ennél még fontosabb, - annak szorgos munkaerejét saját otthonába átteihette. A középkorban a gyürü szimbóluma leginkább uint az alárendeltség jele szerepelt. E^-yes korszakokban néaelyik országban a gyürü átadásakor a mennyasszeny 1 ' ennek megfelelően a vőlegény lábaihoz térdelt és megcsókolta a jobb lábát. Felvetődik manapság az a kérdés is, hogy „olyik az igazi gyüijüsujj és melyik kézen kell a gyűrűt viselni, hegy az jelképül' szolgál jen .Nyilvánvalóan erről nem alakult ki egységes vélemény mert a jeggyürü viselésére vonatkozóan országonkint és korszakenkint gyakran változott a felfogás.Angliában a középkorban egyidcig az volt szokásban hogy a gyürü az eskótési szertartás alatt egyidcig a hüvelykujjon, azut'.n a mutatóujjon, majd a középsőujjen, és végül a gyürüsujjen, ezen az ujjon végleg megmaradt a gyűri.Hogy a kisujj at kihagyták, ennek az az okáx volt, mert nem akartak visszafelé haladni és ezért a gyűrűt végérvényesen a természetszerint erre a célra alkalmasnak mutatkozó negyedik ujjon hagyták. Természetesen jelképioo jelentőséget iparkodtak találni annak is, hogy miért választották a gyürü viselésére éppen a negyedik ujjat. Sok vita után végül is csaknem minden országban, megegyeztek abban, hogy a gyűrűs ujjból éppen arról a helyről, ahhöL a gyűrűt viselik, egy egészen külön ideg vezet egyenesen a szívhez ugy, hogy ez a direkt vezeték, melyet mögszakitani nem szalad, az odahelyez ott aranykarika által megvédhető legyen. A régi rómaiak ugy vélték, hogy tulaj denképen a harmadik ujjon kell viselni a gyűrűt, mert ez az uj egészen különös módon közvetlenül összeköttetésben áll a szívvel. Éppen ezért ők a gyűrűt1 nagyobbár a a középső ujjon viselték, k középkori Franciaországban a házassági gyűrűt a középső ujjon, mig a jegygyűrűt a mutató ujjon viselték.A régi Franciaországban egészen különös jelentősége volt annak/ ha egy fiatalember gyürüt viselt a kisujján. Ezen a tapintatos moden ugyanis azt akarták a világ tudomására adni, hegy a házasélet iránt nincsen érzékük és nem hajlandók a legényélotet a házaság igájával felcserélni. Általánosan ismert és minden országban és minden időkben egyaránt elfogadott fogalom volt az, hegy a gyürü kerek formája a házassági közösség örökkévalóságát jelképezi. Vi SZ ent még ma is vitás kérdés az, vájjon a jegyes a gyűrűt balkézen és mint házastárs pedig a jobbkozén tartozik-e viselni, vagy pedig forditva. Á jegygyűrű viselésé.nck egyetlen módjáról keresünk hiába adatokat^a-művelődéstőrténcti könyvekben, melyekből hiányzik erre vonatkozólag minden adat és pedig arról a mapapeá." aránylag clé-íé elterjedt igen kedvelt módról, amikor u.i. a iervrvürüt ö "ellő nyz sebben hcrdi'k-r. • * •• -
