Hetikiadás, 1924. december - 1925. március
1924-12-27 / 2 [1505]
/Az 1924-es esztendő belpolitikai mérlegének folytat ás a9?^^^^ T ^ R A baloldali ellenzéki agrárius pártok ugyanis fel akarták használni Bethlen István gróf távollétét, aki augusztus végén a nemzetek^szövetségé nek ülésszakára Genfbe utazott, mert a miniszterelnök távollétében több lehetőséget láttak az egysegesp ártsa megbontására .A miniszterelnök a nemzetek szövetségének ülésein alkalmat talált arra, hogy a magyar kérdést a legnagyobb jelentőségű európai problémák közé vigye, s hasonlóképen mély hatást keltett a vele volt Apponyi Albert gróf hatalmas beszéde a megszállott területeken élő magyar kisebbségek elnyomott helyzetéről. A politikai, élet tulajdonképen csak októberben a nemzetgyűlés ujabb összeülésekor indult meg, amikor xs a Ház tárgyalni kezdte ,néhány kisebb javaslat mellett a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről szóló törvényjavaslatot.Ugyanebben az időben Bethlen István gróf miniszterelnök hozzálátott, hogy a pártjában mutatkozó egyenetlenségeket ,amelyeket a kisgazda képviselők elégedetlensége-okozott, kiküszöbölje.A kisgazdák Nagyatádi S z abó István vezetésével 16 pontban foglalták össze követeléseiket,amelyeket a miniszterelnök a mágiáévá tett es azok teljesítését megigértc.A kisgazdák ezek után várakozó álláspontra helyezkedtek és az .ellenzék reményei egyre jobban fogytak, hogy a kisgazdákat sikerül kilpésre birni a pártból.A kisgazdák magatartásával kapcsolatos válságot utoljára Nagyatádi Szabó István november 1-én bekövetkezett hirtelen halála tette akuttá.Bethlen István grófnak azonban sikerült pártja kisgazdáit teljesen megnyugtatni, ugy hogy az esztendő végére az egységespárt már ismét teljes fegyelmezettségben mutatta meg erejét az utolsó törvényjavaslatok viharos tárgyalásai folyamán. A főve.rosi törvényjavaslat után ugyanis a házszabályrevizio* tűzte ki napirend a nemzetgyűlés, amelyet azonban a baloldali ellenzék a parlamentarizmussal összeférhetetlenúek tartott és ezért ki is vontA* magát a házszabályrevizios javaslat bizottsági tárgyalása alól, sőt az úgynevezett demokratikus blokkba tömörülvén deklarációt olvasott fel, amelyben kijelentette, hogy a házszabályrevizio plenáris tárgyalása alatt^is távol marad az ülésteremtől. Az Esküdt féle panamapör tárgyalása kapcsán azután Friedrich István, de főként Györky Imre a kormány egyes tagjai ellen olyan,vádakat hoztak fel amelyek óriási viharokra adtak alkalmat, a szociáldemokraták és a.többi baloldali pártok teljesen túltéve magukat a parlamentaris magatartás korlátain odáig vitték a helyzetet, hogy az elnök kénytelen volt 14 nemzetgyűlési képviselőt a parlamenti őrséggel eltávolíttatni a képvisaLoház épületéből.A kivezett képviselőket a másnap összeülő mentelmibizottság bizonyos ülésnapokra kitiltotta az ülesterem látogatásától. Mig a jobboldali pártonkívüli képviselők,valamint a ^ispajvodők az elnöki intézkedések tekintetében a kormány mellé állottak ! addig a. baloldaliTaíllenfcék a leghosszabb kitiltás idejének lejártáig passzivitásba vonult és egyáltalán nem vett részt a napirendre kerülő házszabalyrevizios javaslat tárgyalásán', amelyeta nemzetgyűlés többsége december folyamán elfogadott.A Nagyatádi S z abó István halálá.val megürült ioiamivelesugyi miniszteri széket Mayer Jánossal, a Daruváry G-oza lemondásával megürült külügyminiszteri széket Szcitovszky Tiborral, mig a párisi nagykövetté kinevezett Korányi Frigyes báró helyét Bud Jánossal töltöttek be. Az év utolsó napjaira esett a miskolci válásztás,amelyen elkeseredett.küzfl.ei ün után Huska Vilmos a demokratikus blokk jelöltje győzött a iajvvido Borboly-Mackiyal szemben, továbbá a Huszár Elemér mandátumának megsáemmisitésével megürült Sétsági/képviselőválasztás^amelyen ry- Bud János penzügymániszter/gyazjati ,A házszabályrevizio után. négy hónapos ;ui mdemnitast kért a kormány a nemzetgyűléstől, amelyet az már az uj házva-szabályok alapján tárgyalva egy napi vita utan meg is adott. ;ot- . uss2eíoglalva az 1924-es esztendő politikai eseményeit, megaliapit-Sv ia " tj ? következőket: A társadalmi nyugalom úgyszólván teljesen helyreáld lott, sikerült lerakni a gazdasági ujjáépités alapjait és szociális tekin ben a földreformnovella, illetveö 16 kisgazdapont alapján megnyugvást előidézni egyik legsúlyosabb kérdésünkben a földnélküli munkásság helyzeté• ben. A nemzetgyűlés számos olyan apróbb javaslatot is letárgyalt,amelyek a szomszédos államokkal való érintkezés felvételét szolgáljak és mintegy _ előkészítői a legközelebbi jövőben megkötendő nagy horderejű gazdasági nekfezerzödósek/ít. E javaslatok között a legnagyobb jelentősége az uj vám-^ tarifának volt,amely már az év végére eresen éreztette hatását az ország külkereskedelmi mérlegében. Az 1924-es esztendő tehát x ' . •' •. ó elsősorban gazdaságpolitikai kérdéseket oldott meg, ami megfelel a miniszterelnök és a kormánypárt ama intenciójának,hogy semmiféle kulturális vagy alkotmányjogi kérdést addig el nem intézhetünk,amig az ország gazdaság szempontból talpra nem állott. / kerület
