Hetikiadás, 1924. december - 1925. március

1925-03-09 / 19 [1505]

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Március tizenötödike. KsukáS Más népeknek csupán egy dátum, épen Tlyan, mint az esztendő bármelyik napja, de nekünk, magyaroknak örök szimbólum, mely,emberöltőkön át a nemzeti lélek eretsugárzó- forrása volt s mely köré a negemlékezés és az álm^k ezernyi gyertyáját gyújtottuk. Ma már más távlatból látjuk azoknak az eszméknek 'gyakorlati értékét, amelyeket a márciusi ii'juság olyan rajongó hittel tűzött maga elé. Március tizenötödike a francia forradalom hármas jelszavával ir.. iult el, az internacionális és általános emberi törekvésekkel, de mir az első lépesnél teljesen megtolt nemzeti tartalommal, hiszen a nemK -.eti függetlenség mozjalaa lett. Ma már más távlatból látjuk Március tizenötödikét, kisebb Lelkesedéssel, de több elmélyedéssel,' s e romok között, amelyek az ei;ei I éves orsz'gból megmaradtak, megvallhatjuk immár: Március tizenötödikéi mai szemmel csak az maradt meg rredeti értékében sugérzenak, tisztának, erőtadónak, ami abban a nemzeti tartalom v

olt. A francia forradalom int rnacionláis jellegű h'rmaé jelszavából súlyos gyötrelmek, ret;entő leck&k árán ábrándult ki Európa s ábrándultunk ki eláősorban mi magyarok, akik megéltük az őszirózsás forradalmat s a kom unizmus testet o lelketölő hónapjait. A hiszékeny, "•szinte, gyerekleikü magyar olyan csodálatos könnyen fölült a jelszavaknak s csak későn Iá;3a meg, hogy a szabadság gyönyörű fogalma megy fajul az él' tben iéktelenséggé, a testvériség jelszava gyilkolássá , az egyenlőség szépséges eszméje pedig minden emberi és egyéni nagyság lebunkczásává. 3 ezért kült ki a lelkesedésünk Március tizenötödike nemzetközit vonatkozásai iránt. Milyen jó volt apáinknak, hogy szép, naiv hitük:el hunyhatták le szemeiket, hogy nem kell tt végigvergődniök egy rettentő kiábránduláson, hogy három gyönyörű eszmével több hinnivalójuk volt. S ha máseta, más népek még hisznek is ezeknek az ideáloknak: gyakorlati értékében, bennünk szinte megkövesedett tudattá vált, hogy I6á0 internacionálie érték álésü vonatkozása az életben az egész vonalon csufps vereséget szenvedett s abban a régi hittel hinni nem tudunk. Száz év nem nagy idő egy nemzet életében. De nekünk nem is collett ennyi esztendő, hogy hitünkből'kifosztva, reményeinkben megosalatva nézzünk viesza. Tudjuk: nem az eszmékben van a hiba, hanem az emberiségben s az örökérvényű természeti törvényekben, melyeket Isten véges teremtései nem fognak áthágni, soha. Megközelíteni lt-het cZrkct a fogalmakat, de toljes értékben megvalósítani nem, m rt azonnal átbi1 énünk a másik, még siralmasabb végletbe, mikor f l/bomlik-minden. De kiábrándultunk más vonatkozásban a hármas jelszóból. Hiszen azok az 'Ivek, melyeket a békekötések előtt hangoztattak, azonosa

1 voltak a nagy francia forradalom s a Március tizcnjfctödike nemzetközi érvényű törekvéseivel. S van-e ember a földön, aki azt merné mondani szivére tott kézzel, hogy a békekötésekkel teremtett állapot megfelel a szabadság, egyenlőség s a testvériség fogalmánál?:. Ezek voltak Máacius tizenötödike általános emberi és internacionális vonatkezásai.S ha ma keserű szivvel nézünk rájuk, Senki som ítélhet el bennünket. Nem mi fordultunk 1 ez eszméktől, hanem az élettől szenvedtek azok megsemmisítő v.-r eseget • 3 minket, akik talán a legjobban hittünk bennük minden népek között, ugyanaz a megsemmisitő vereség ért. Ezért vallhatjuk meg önnönmagunknak, hogy levesebb rajongással nézzük Március tiz nötödikét,mint apáink s ezért maradt meg belőle értéknek csupán az, ami speciálisan nemzeti vonatkozású volt. Nagyobb lelket, mint amelyről najyapáink tettek tanúságot annak idején a jobbágyság fel szabaditás'val s az urbériség.megszüntetésével, őszintébb hazafiságot, mint amelyet a közteherviselés önként vállalásával mutattak, aligha kutathat egyetlen más nemzet is. Azért hivatkozunk csupán c két pontra a Márciusi pon\ok közül, mert. ezekkel hozta meg a legnagyobb áldozatot a rendiség a nemzet,ugyanakkor az ált; lános emberiség érdekében is. /Folyt.köv./-