Hetikiadás, 1924. december - 1925. március
1925-03-09 / 19 [1505]
A kosztpénz. A tőzsdei spekulációk korszaka lejárt, azonban a letűnt korszak egyik maradványa a kosztpénzmmég mindig él. A tőzsdén még má is hivatalosan jegyzik a hetiponz kamatját, bár egyre kevesebbet vesznek igénybe az értékpapir üzletben. Épen ezért mozgalom indult meg aziránt*, hogy a pénzügyminiszter rendeleti *tőn szüntesse meg a heti/ka .at felszámítását. A koronaromlás és a tőzsdei hossz idején még volt értelme i a heti kamatnak, mert gyakra.^ előfordult, hogy a pénz egy hét leforgása alatt értékének 5-6^-át is .-elvesztette, másrészről podig meg volt a lehetősége annak, hogy az értékpapirokbr fekte ;ett pénzzel pár nap alatt jelentős nyereségekhez jussanak. íla azonban már semmi szükség sincs a kosztpénzre és teljesen megckol£fclan és jogosulatlan, hogy a stabii korona mellett évi 60-100 ,í kamatot számitsanak fel. A kosztpénz megszüntetése már csak azért is kívánatos volna, merj a tőzsdén jegyz tt úgynevezett hivatalos hr.ti kamatláb csak az értékpapir üzletben igénybevett pénzekre vonatkozik^ az áruüfclctben és magáno oknál azonban heti 1-3 #-ig számitják a h tikamatot. a megszorult emborek részére. Az árulombard és a kézizálog uzsorája azért virágzik^annyira, mert arra támas: .1 kodik, hogv hivatalosan is van kosztpénz,a tőzsdén le jegyzik és kormányrendelet is engedélyezi. Nagyon súlyosan befolyásolja a heti kamat létezése az egészséges betétképződést is. A nagy bankoknak eddig nyilvánosságra került mérlegeidből is kitűnik, hogy a mult esztendő második leiében, amióta a korona stabilizálódott, nagymértékben emelkectek a takarékbetétek, A takarékját étek ebben az évben is állandóan szaporodnak, ^ert a köztiaáég bizalna visszatért a korona iránt és egyre szive sebben helyes!, . . el tőkéjét megbizható bankoknál; fj A pénzintézetek, hogy a taharéko sság/fcedve t előttíorditsák és iÜ forg ótőkéjüket gyarapítsák, hosszabbidőre lekötött takarékbetéteket nagyobb százalék mellett kamatoztatnak. í*Cjt hónapos lekötés mellett elsőrendű pénzintézetek ma általában 15 > kamatot fizetnek, de nagyobb összegeknél _ég magasabb kacatot is megadnak. Sogy ennek daoáro a takaró betétüzlet még mindig nem vette fel békcEeli .j.llegét^ annak a pénzhiány ..o.lett egyetlen oka. a kosztp^nz-üzlct• Külön sen vidéken érczh tő ennek hatása, ahol a betétek szapcrod'sának aránya szembetűnően kisebb, mint a budapesti nagy-bankoknál. Unnék oka pedig az, hogy vidéken _iég mindig igen erősen virágzik a kosztp^nz-üzlet, illetve a heti kamat fizetésérc # alapitott uzsora és a kistőkésék inkább a nagyobb kockázatot vállalják, I aint a t ak arékpénzt-'r'i elhelyezés kevesebbet jövedelmező, dc biztosabb lődju. A betétállományok növekedése legfontosabb alapfeltétele a normális hiteléletnek. Megfelelő b tétállomány mellett a nyomasztó hitelkrizi önmagától csökkenne, 'mert ha a bankok elegendő betéttél^rendolkeznénck, a hiteligényeket nagyobb mértékbon tudnák kielégiteni, akkor a gazdasági v-.'ltsá.gban is lényeges enyhülés állana be. A kor lánynak módjában van a :cnjunkturális korszaknak ezt a jogosulatlanul megmaradt kinövését a kosztpénzt .megszüntetni és -ezzel amellett, hogy sok visszaélésnek és us; 1 j rának elejét venné, a hiteléletet is a normális ^oderbe terelné. Továbbra i3 megmarad a kötött devizaforgalom. Az utóbbi időben több helyről hangoztatták, hogy a kor^-ánv devizák és valuták mai kötött forgalmát rövid időn belül felszabadítja. Egyszer már a tavaszra várták a devizák szabad forgalmát. A Nemzeti Bank megalakulásakor programijába vette az: Idegen pénzek forgalmának felszabadítását és a szabadforgalomnak,- tekintettel arra, hogy a Nemzeti Bank ma már abban a helyzetbon van, hogy minden igényt ki tud elégiteni,- n m is volna belső akadálya. Azonban külföldön mindenütt fenntartják még a megkötöttséget., sőt Oiae zország épen most léptet életbe a devizaforgalom terén bizonyos korlátozásokat, igy tehát, már csak a külföldi viszonyok miatt sem korülhet egyelőre sor az idegen pénzek és váltók szabad forgalmának helyreállítás 'ra.-
