Hetikiadás, 1924. december - 1925. március

1925-03-05 / 18 [1505]

Kigyó az emberben.- Ezeréves varangyos bóka.- Patkánykirály.- Tengeri kigyó.- Emberevő fa. Nemrégiben a német ^la'pokbm felbukkant az r. hir, hogy a berni egyetem klinikáján operáoió közben rgy huszonegyéves női beteg felvágott gyomrában elővon kurta^igyót találtak, amely majdnem bele­harapott az operáló orvos kezébe. Nem kell állattant tanulni ahhoz, hogy az első pillanatban megállapíthassa valaki ennek a hírnek a kép- • tolenségét• Mindenekelőtt is a kígyónak az emberi gyomorban el kell pusztulnia oxigénhiány miatt. A kigyó nem gyomorgiliszta, mert hiseee ;1 a kígyónak tüdeje van és nincsenek erjedést g'tlO intifermentumai, ugy hogy eleven testbe helyezve feltétlenül megfullad. A híradás szeri­a kigyO a hasfal átrágasával táplálta magát. Mivel c-bben az ecetben* vi­peráról van szó, önként felmerül az a k.rdés, hogyan történhetett -z, hogy a leányzó a mérgező viperamorás hatása következtében nem halt meg .afeónnal, hanem a hiradás szerint két hónapon át a gyomrában hordozta a kigyót. Megoldatlan még az is, hogy lehet iv^sközben kígyót lenyelni,e hogy azt és zarevonnék. Mindenesetre állattani csoda lenne, ha ugyan igaz lenne. , Az uj sághas-ábokon, különösen uborkaszezon idején mindig találkozunk kövesedésbe zárt varán'/..-os békával. A közfelfogás szerint varangyos ^béka nagyon szivó életű teremtmény, sokáig elél táplálék nél­kül, forró napsütést j_s kibír, a vizalatt is elél pár percig lélekzet­vétel nélkül, de az már ostobaság, hogy sok m^ter mélységben kövedbe befalazva találtak élő békát, A béka régen megfulladna a föld mélyéin.. ahova alvó fakir tulajdonságaival felruházva, hosszú elmélkedésre vo­nulna vissza, AZ igaz, hogy a béka téli álomra mélyen behúzódik a ned­ves földbe, ahol életmüködési folyamata pang. De már századokkal clebl kísérleteztek azzal, hogy a varangyos béka örökéletüségéről elterjedt híresztelésekét megvilágítsák és ezért gipszbe zárták a békát kísérlet­képen. Két hónap multa aztán megtalálták \a béka kimúlt tetemét. A pipea ben a béka még pár napig élt a szűkös levegőben, ami keresztül szivar gott a gipszanyagon át és a gyenge bőrlél^-gsés segítségével. Bs a leve­gőzés aztán kiszárította az anyagot és a béka elpusztult nedtesség hiá­nya folytán. A béka gipszben, de annál inkább kőben c akhamar kiszárad. Németországban sokat emlegetik uborkaszezon idején a patkán; királyt, ami nem lenne egyéb, mint egy tucat összenőtt patkány. Ez is lehetetlenségek sorába tartozik, mert összcszorultan élő patkányok esz­szesebzett teste nem forrad össze, hiszen a különböző patkányok a lét­szüksogben folfalj-ék egymást. Az óriási tengeri kigy° legendája is örökéletű. Hirtelen felmerül a.tenger habjaiból és magával leránt a mélységbe egész hajóka a legénységgel együtt. A .tengeri kigy ü szerencsére cs k a tudatlan szerkesztők agyában él, főként nyomdafestékkel táplálkozik, Horn pedig boldogtalan hajősnéppel. Mindenestre/egy szemernyi igazság marad az egészbon és pedig az , hogy vannak tengeri szöriiyek: poliporiások és Óriási halak, özeket azonban t az állattani tankönyvek egytől-ogyig minő felsorolják, de tengeri kigyÓk után ezekben a könyvekben vagy a tenger' hiába kutatunk. Kiváló Állattani csoda még az ombc-rtévő fa is, mely logut néhány béösi lapban szerepelt. A lapjelöntésben előforduló nő, aki" a szóbanforgO közlemény szerint felaászott egy fára, amely megragadta, mae ölte és felfalta őt, bizonyára rovarnőcske lehetett, Be a türelmes uj­ságpapiros mesél arról is, hogy pár nap múlva a fa alatt e_ibcri cson­tokat találtak. Embertévő fák természetesen nincsenek. A fák legfelje v rovarokat pusztítanak el. Nem lenne azonban csoda, ha ilyen ujgoég köz­le-.éeyrk hatása alatt a fák is ombr<rté vökké váln*n?k.

Next

/
Thumbnails
Contents