Hetikiadás, 1924. december - 1925. március
1925-03-02 / 17 [1505]
Vissza a regi nomcs divathoz, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR A ^atyo nép nagysz .rü elhatározása. ^I^y tJmmmM *~mmi ^^^^P V^^^Bt ^m^m ^M^A ^^^^^ p^^^fc m^mtor BmrmW *^mmm ^^mm0 mmmlmi m^^m* I^^^^B Mzőkövosd matyó népét háború olötti evekbon osztrák ős csoh .gyárak ügynökei olárasztottáfc szinjs üvj :yön fyökkcl 6s csillogó paszományokkal am;ly.;kot aztán ruhájukra aggattak. Szak az ugyncvozott»ragyogók ti jgészen uo jvál tozta tták az ősi matyó visclctot. A matyó nop nőst arra uatűiozta J1 mását, hógy az izlostolón QS cőlszcrütlon cifraságot lövetik. Hamvazószerdán na 57 körmenetet rendeztük, utána mgglyán ógo ttok cl 9 ra -.yo 50kat. Mezőkövesd igy a lakosság túlnyomó részének egységes akaratival vissza tort ujb#l az ősi matyó népvisolothoz ós törvényt hoztak - .3guk között , amely 12 pontban szabályozza, hogyan szabad a jövőbon öltözködniök. A fónyüzősi cafrangoktól mentős igazi népies ruházkodás irány lv.it a köv ü tke zokben összegezik: 1./ A völj génysurc, j agy kötő a jövőben nom lofiz y , menyasszony cs-ik jegykendőt ad át völogényénck.Sz által a családok visszatértek a régi szokáshoz ís a költse gjs völo gcnyfcöto árát valamint az JIJ é vyzéskor áldomásra b jlóii jlyj z 0 tt jgy milliót a család fontosabb szüksJ ;loteire fordit~ ..2./ -A fjjrevalo kendőn csak igy sor rojt lehet. 3. / A nyakravaló k.ndőn csak úgy sor boriin, r pamurojt. 4. / 4 szoknyán igy 11 alj M és :*gy sor keskeny pántlika. 5. / Az ujynovozatt 11 bőkötényen " egy sor fok to csipke. 6. /-A«lityán " a nyaknál a dórokon 6s a kézelőn ogy—jgy sor bársony, az alján ;; gy sor csipko. ?•/ A kötőn róz nólkül li-gfoljobb 20 contimőternyi ma tyóhioizés ós f O'k-to' roj t, Vagy csipko. . . 8./ A roklin fokot'; zsinór, egy sor disz. 9 ./ A leányok hajában egy szin JS szalag, réz /fiittor / nólkül 1 legények nyakkendője róz nőikül. 10. / A lo génying fohőr slingolással, vagy natyóhimzőssol, rőz ős cseh pántlika nőikül. " 11. / A főkötő megmarad tolj JS aroltotisőgébent 12. / A párnákból qIa gondő a régi szokás "szerint hót darab" ós pedig tiszt-* f hőr huzattal síin tolással.A kaláris minden formában való viselőse tilos. Hamvazószerdán a bűnbánat napján a matyónep fogadalmat tett a hiv ilkodás nőlküli nemes egyszerűség mellett ős példájának köv.tősőro. hivta f-d az ország más vidékeit is. A példa csakhamar követőre akadt mjrt Hódmezővásárhelyen is.máglyára vetettek a népviseletet olcsufi.tó yurilag készült ragyogókat. Most őrdoklö'dőssel vár juk, hogy oz a kőt neves példa hol talál követőkro. . Gitó-ígak friaajntnrt-ísj. H a fukszia- v* o;y rozsa-á *akat, molyok oltássá valók, al akarunk küldeni, dugjuk ásókat mindenekelőtt a levágott végükkoi ogy huvolyknyire Q jy krumpliba, takarjunk aztán körűjük papirost ós osboa5óljuk be vé gon moühal. &z ágak ily módon napokig is frissen maradnak ) cs bárhova küldhatők. • L jva gőmontoson záró parafadugók, A par af a dugókat, hogy a palackokat lő*g* .::ntason zárjuk,^ to^ttk néhány órára 44-48 C.fokra molagitott 15 gr.golatinbol v-igy j_o enyvből 24 gramm gficorinből ős 1/2 litor vizből álló kot- verokbo s azután szárítsuk oog. Ha meg savak ős más chomáai hatások ollón is akarjuk a dugóik biztosítani, akkor kavarjunk kőt rósz vazolint ős 7 rosz parafiat, mologitsük ma 5 a. kovorékot 40 G.fokra ós hagyjuk bonno ' -gy idői 5 a dugó/ok. Ró i parafadugok m agtisztása .R C*.l parafadugókat a kövotckozőkőpan lahot ..-tisztítani: a dugónak > gy kanna vizzol loöntjük,mihoz kcsöbb ogy róSz xensavn.k tiz rosz vizzol való keverékét adjuk. 24 éra altoltévol a folya; ffÍ ot 1100 ^ 3 dugoi,ik vizzol jo/loöblitjük, ozt addig ismételjük,- mig a i^^uszpapiros a dugóhoz crós.n odanyomva többé nom vörösödik ooé. Most a dugokgyorsan es ároson kiszáritandók. ,
