Hetikiadás, 1924. december - 1925. március
1925-03-02 / 17 [1505]
ORSZÁGOS LEVÉLTÁR A főrendiház reformjáról szóló' törvényjavaslat a választójogi javaslathoz hasonlóan ujabb indiszkréció folytán nyilvánosságra került. Illetékes helyen' aegálL-r-apit ják, hogy a közölt szöveg nea hiteles, aert cs k a nyer-s tervezetet adja. A javaslatot az egységespárti megvitatás után a kormány még módosítani fogja. Bethlen István gróf miniszterelnök az épitőérdekeltségck küldöttsége előtt kijelent ;tte, hegy a kormány minden erővel arra törekszik, hogy még a tavasszal megkezdődhessenek ugy az állami, mint a migánépitkezésck. . Már* meg i£ kezdték az előkészületeket arra, hegy a kjnzügyi lehetőség határain leiül építőmunka alkalmakat teremtsenek. A miniszterelnök roméli, hogy mielőtt mutatkoznak ez iránytan eredményei is. Hir szerint a kormány az uj házakra 10 éves e.d u nentességet ad-r Pesthy Pál igazságügyminisztor kijelentése szerint az imsságügyminiszteriumtan már befejezést nyert azoknak a rendelettervezeteknek az elkészítése, amelyek hivatottak arra, hogy a külföldi mezőgazdasági kölcsön elől elhárítsák az akadályokat, A kormány nrrq törekszik, hogy hinél jcttan előmozditsa a külföldi "töke elhelyezésé ir a magy r mezőgazdaságban. A valorizáci ü ra vonatkozó javaslatokat az íg> ságügyminiszter már elkészítette és most a kereskedelmi és pénzügyminisztérium foglalkozik a kérdéssel. ^ javaslatban szó van a családi és egyé bt; magánjogi viszonylatokból továbbá balesetekbal eredő járadékok és "a magánalkalmazottaknak nyugdijának •valorizációjáról. Hir szerint a választójogi javaslat bizottsági tárgyalás 'n a passziv ellenzék is részt kivan venni. A passsivistáknak ez az elhatározása a parlamenti munkában való bekapcsolódás kisérlete lesz. íja a passzivisták tényleg résztvesznek a bizetts'gi tárgyalásokon ez m'r • passzivitás feladását jelenti, amelynek oka az, hegy a.választok egyre erősebben szeritják a passzíviga képviselőket arra, h gy résztvcgyonkk törvényhozási munkában. A nemzet gyűlés végzett a költségvetési javaslartal és áttért a kisebb javaslatok után a megajánlási javaslat tárgyalására. A jnzügyi tárca költségvetési vitájának végén Bud János pénzügyminiszter -. felszólalásokra ad itt válaszában kijelentette, hogy a külföld bizalma megerősödött irányunkban, mert látta, hogyha nagy erőfeszitésekkel is, de biztosítottuk a bevételeket. Sajnos a beruházásokra nem állott elég tőke rendelkezésre, A jövő félévi költségvetés feleslegét beruházásokra kívánja ferditani és e tekint ötben a megajánlási javaslat intézkedik. A takarékosság elvének érVényesité sét az egész vonalon keresztülvászik. A külügyi költségeket az .rszág érdekéten nem redukálhatjuk, A vagyon** n ;il rendelkező nyugdi jas tisztviselők kiselejtezését nem tartja keresztéi vihet őnek. A d whánymeno polium ^ot nem szünte ahet jük meg. A t >v áldási árak emelésével néhány év múlva dchányte molé st olyan szinvoInaira emelhetjük, hogy nagy kiviteli feleslegünk is maradhat• AZ adóadminisztr-eié egyszerűsítéséről rövidesen javaslatot terjeszt be. A kormány a magas il tékek mérséklésére törekszik, AZ OláH alaptőkéjét 5 milliárddal felemelik e3 50 milliárdot bocsájt rendelkezésére a hiteligényeié kielégítése éjrdekében. A költségvetés letárgyalása ut^n lelkesen ünnepelték a pénzü ;yminisztert. A most tárgyalás alatt álló megajánlási úgynevezett nnrc-P-» rxációs javaslat 23 szakaszból áll és megállapítja, hogy az 1924—25 évi költségvetési évben a rendes kiadások 670, az átaenetiek 46, a beruh'zési kiadások 42 millió aranykoronát tesznek ki. A hiányt, amely 100 milli< aranykoronánál kevesebb, a külföldi kölc öntől féder-ik.A megszavazott - bevételt ket osak a megszabott kiadásokra lehet fordinani. kényszerkölcs önből és a vagyonváiíságból befolyó összegeket é's az állami gabonaakcic -soron megmarad 0 feleslegeket olyan kiadásokra fordítják, amely a költségvetés t ehe rmcnÉLcsí t é sét ós a töt 1- t or .ac lé s t segítik elő. Ilyennek tekintik a vasúti és más állani üzemi b o ruha zá sc kat, a tanyai iskolák létesítését, a tc/»H**<«szapaállatck minőségének javítását ^ s egyét, a mezőgazdaság érdekeit szolgáló intézkedéseket.
