Hetikiadás, 1924. december - 1925. március
1924-12-24 / 1 [1505]
,: a n o u r a s t h c n i o ááe A legdivatosabb betegség. ^ neurasthenia igen gyakori betegsége a mostani kornál-:. Voltaképen nem egyéb, mint ideggyöngoség az idegkimerültség bizonyos neme, mely némely esetben örökletes szervi b'a j /különösen a hysteriéval j ár/, más esetben funkcionális zavar ,nc zy vagy mint valamely más betegség kisérő je/főképen a v'vszegénységé/ vagy mint önállclag szerzett betegség lép föl. Ez az utóbbi fajtája az, mely annyira gyakori a mértékleien munka és a mértéktől- n élvezet eme század-'ban. &Vne-urasthenia e zen fajtája, már amennyire mi ismerjük, közönségesen szellemi túlerőltet és tői támad. Kern ritkán a na- gy gondoktól, lelki nyugtaién ságoktói,mélyen sértet t ambiciótcl, ami az ember szellemi részét módfelett megerőlteti. Dámadhat testi megerőltetésektől is, de a mai müveit embernél ilyen megerőltetések nem igen fordulnak elő, legfeljebb a sportban. Rendes forrása tehát a sok' gond és a lelki túlerőitetés. a: orvosi tudományban többféle neüresthenia ismeretes. Leggyakoribl | fej neurastheniaja/Neurasthenia curebralis./ Jelenségei: minden szellemi munkában, gyakran a társalgásban is gyors kifáradás; és az emlékezőtehetség feltűnő meghanyatlása;fejíájás,szédülés,némely kor fülzúgás, a látás bizonytalansága, olykor álmatlanság,munka iszony, kedvetlenség s áz embergyűlölőt bizonyos neme. A hátgerinc neurasthehiája/ n.spinalis/ némi hátfájdalmakkal, nagy renyheséggel, levertséggel, ijedezéssel, a lábak gyakori elhidegülésével, izzadássa s egész sor képzelt betegséggel j ár 8 divr tos betegség jelenségei rendesen össze vannak zavarva s némelykor egyszerre lépnél: fel. Súlyosabb . esetekben az el—-M mebaj benyomását ébresztik. Idegei őzni legjobb; ami mér sé kelt rendes életmód mellett könnyű is. A s.portck igennagy szerepet játszana.!: ebben is, gyógy módban is. Hajlamos és munkával túlerőltetett egyének, főképen a szabad levegőn, napsugáron űzött, de mérsékelt sperttal/uszáo,lova lés,bicikli, korcsolya,hoci pő, vadászat,turisztika stb./ elébe kerülhetnél: e nem. súlyos, de kincs munkatehetelenségge 1 járó bajt nak. Akinek már meg van a maga neurastheniaj a / és ezek száma igen nagy /, persze le gbölcsebbe-n teszi;, ha szakértő érvcshoz ferdül. Gyógyszerekkel azonban cs ak a fájdalmas tünetek ellen lehet küzdeni. A tula j do'nké po ni gyógymód hosszas. Legelőbb az okot, a baj forrását kell félreteni az útból. Aki munkával túlerőltet te - magát, keveset, vagy semmit sem szabad delgeznia. Akit lelki aggodalmak vagy szerencsétlenségek nyomnak, ebből szabadulnia kell. Legtöbbször o környezetét kell megváltoztatnia. Lehetőleg idegen helyre, idegen viszonyok közé menni. ?1. a tengerpartra, magas hegyekre és ott 'élni hetekig, háj nem hónapokig. Aludnia, pihennie eleget; mérsékelt sportokat űzni, sokat járni a szabadlevegőn, napsugáron s fürdeni e nem túlságos hideg vizber , sőt lehetőleg langyosban, elér sé kelt Hvirpkura nem árt; de fődolog mindig- a lelki inditc okoktól való sz .ba'd lás. kz örökletes neurasthenia ezzel csöndben tarthat ó , a szerzet pedig gyakran gyorsan gyógyul. Legtöbbször, azonban Hónapok kellen hozzá.... Azután újra lehet kezdeni a megerőltetést, hogy az ember miné1 hamar'ob vissz akap ja. Legtöbben igy is szokták. - . < Emlékkönyvben, fiat a 1 h ö 1 g y e k n e ks Előbb gyúrj lisztet, azután jászd Liszté t. Először szeress tanulni, aztán tanulj szeretni !
