Hetikiadás, 1924. december - 1925. március
1925-02-19 / 14 [1505]
Valami csodálatos vigasztalás nyilvánul meg a sors részéről abban, hogy évezredes történelmünk legszomorúbb idejében fajunk tragédiájának talán legmélyebb pontján, mikor szomszédaink ma holt hirünkot költik önnön rossz lolkiism rctük clcsititására: egymás után sietnek segítségünkre olyan szellemi erők, melyek vakitó világossággal vetitik a világ szine alé a magyarság európai jelentőségét. Tiltakoznak hatalmas szóval az Európába vetődött ázsiai t*$rzs elnyomása, felejtésbe sodratás a ellen. Tavaly Petőfi riadt fel a segesvári völgy jeltelen sírjából s Madách suhant végig az égboltozaton. Most Jókai hallhatatlan nagysága magasodik a csonka ország fölé' -kulására minden kulturátszerctő népnek s megdöbbenésére mindazoknak, akik tüzzel-vassal a lebecsülésnek, fitymálásnak s elhallgattatásnak megannyi fegyevróvel harcolnak a magyarság -e lnyomásáért. S a száz esztendős Jókai szellemalakja mindennél eresebb. Édes szavú meséi elé hiába merednek szuronyok, a bettisorok át—, törik a demarkációk védőmüveit, elárasztja!: Európát, átkelnek az Óceánokon és megtalálják ősi rend ltetésük útját a sárkunyhókba és márványtermekbe egyaránt. Olaszország széttagoltáága korában, mikor neve nem is szerepelt az államok listáján, egyetlen fáklya világított Dante- és az egész világ tudta, hogy nevezhetik bárhogy is az Appennini félsziget megannyi államocskáját, az olasz nemzet él s előbb-utóbb megtalálja önmagát. S az évszázados nyomás alatt nyögő finn n-mzétnek nem lc gsz onotubb óráiban csngett-o fel világraszóló erővel a darabjaiból összeszedett KALEVALA-énok, hogy tulzengje azt a halálharangot, melyet az orosz uralom kongatott eeár a finn nemzet fölött, igazolásai annak, hogy ez a nép nem halódik, hanem él. Azóta ur lett önön pertáján az olasz és a finn is. S ma, amikor Jókai is uj erővel lendül a világ fölé, hogy Petőfit követve halhatatla n "cmle kével tiltakozzék az cltemetés ellnn, nagy vigasztalás és még nagyobb hit tölthet el bennünket szomorú vándorlásunkban. Lehet az az ut, amelyen a magyar faj Emese anyánk sátorától a jövendő homályos évezredek felé ballag, akármilyen is, egyszo csak-napvilágra érünk, hiszen ősi,, ősi erők tanúskodnak mellettünk: a emberi szellem erői. Alázattal, szeretettel s forró hálával áldozunk az ünnepek perceiben Jókai emlékének. Pcbruár 18.-án volt száz esztendős évfordulója annak, hegy megszületett a legnagyobb magyar regényíró: Jókai Mór. A koná.---»r>i Mg házból indult el a legnagyobb magyar zsenik egyike, hogy te^^-^^ ^ erejével kivivja azb-egész világ .elismerését és megbecsülését", 'jok'afr ismeri minden magyar, hisz nincs az országban olyan olvasni tudó ember, akit pompás irásai ne gyönyörködtettek volna, A centennárium alkalmából ogyész Magyarország - értjük alatta az elszakított részeket is , hódolattal ünnepli J-ékai emlékét.g kÓnapcák^ terjedő ünnepségek sorát a főváros kedden nyitotta meg. AZ ünneplés a Jókai szoborn-"'í ke dődött a kormányzó, akir. hercegi családok és a kormány képvisllcinc jelenlétében. Itt ésa kerepes! temetőben JÓkai sirjánál Zilahi Kiss Jenő alpolgármester és Rákosi Jenő mondott beszédet. Csütörtökön a nemzetgyűlés ünnepi ülésén Scitovszky Béla elnök, Klcbel^erg Kunó ^ró: kultuszniniszter és Pékár Gyula méltatták Jókait, ünnepséget tartett a kálvinista egyház , a Történelmi Tf.rsulat, a Nemzeti Szinház, és a Városi Szinház.Ezzel megindult a Jókai ünnepségek sorozata, hatóságok szinházak, iskolák, kaszinók, .irodalmi, müvésakörök stb. egymásután ünneplik a nagy; magyar mesemondót, akinek szülővárosában, a megszállott Komáromban szorébaton kezdődtek megá világraszóló ünnepségek. A komáromi ünnepségeken amelyek két napig tartanak, részt vesznek a Jc\ kai család tagjai, a magyar irodalmi és társadalmi egyesületek és tes t ül etek ' 1^' " z képviselői. A külföld ism olyan jelentős osoménynhk tokinti az ünnepséget, hogy a világlapok is elküldték tudesité: ikat Komáromba.
