Gáncsné Nagy Erzsébet: Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének története, 1994-2002 (2004)

2. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete. - 2.9. Összegzés.

2.9. Összegzés A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete történetének közel tíz éves szakasza lezárult. 2003 februárjában a szervezet élére új vezetőség került, amelynek szembe kell néznie a 2002-es váci konferencián elhangzott figyelmeztetésekkel, törődni kell az elektronikus dokumentumok őrzésének, feltárásának problémáival, mindemellett ügyelni kell a szervezet életben tartására, a személyes kapcsolatok ápolására is. Elfogultság nélkül, pusztán a tényekre alapozva is megállapítható, hogy az MKE HKSZ vezetősége gazdag örökséget ad át utódainak. Az örökség tetten érhető a könyvtárak szakmai munkájában. A kilencvenes évek eredményeinek összefoglalásához ismét Bényei Miklóst idézem. „Gyarapodott a helyismereti tevékenységbe bekapcsolódó községi gyűjtemények száma, erősödik, bővül a városi könyvtárak hatóköre. Kitágult a helyismereti gyűjtőkör: immár magától értetődő a hangfelvételek, a videokazetták és újabban az elektronikus dokumentumok gyarapítása. Gyors léptekkel halad előre a számítógép alkalmazása, egyre több helyen épül bibliográfiai és faktográfiai adatbázis, megkezdődött a szövegek és képek digitalizálása. Mind általánosabb az internetre való kilépés, vagyis a lokális dokumentumok, információk mindinkább az ún. virtuális könyvtár állományának részét képezik. A helyismereti tevékenység helyet kapott a felsőfokú könyvtáros képzésben, napvilágot látott az első helyismereti főiskolai-egyetemi tankönyv, amelyet a gyakorló könyvtárosok is haszonnal forgatnak. A Magyar Könyvtárosok Egyesületén belül megalakult a helyismereti könyvtárosok szervezete, amely évente országos konferenciákat szervez és mintaszerű együttműködést alakított ki az angliai kollégák hasonló egyesületével. S végül: a magyar jogalkotás történetében először az 1997-ben megszavazott ún. kulturális törvény rendelkezett a helyismereti munkáról is, kimondva, hogy a községi, városi és megyei könyvtár egyik alapfeladata: »helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt.«"

84 A szakmai elkötelezettség mellett az örökség fontos része a találkozások őszinte, baráti hangvétele, a kialakult személyes kapcsolatok rendszere. Ennek megteremtésében fontos szerepe volt Mándli Gyulának, az MKE HKSZ első elnökének, aki a szobi könyvtár vezetőjeként, majd a váci városi könyvtár igazgatójaként is a helyismereti, honismereti tevékenység megszállottja, elkötelezett híve. Aki jó érzékkel választotta meg segítőtársait, partnereit. A helyismereti munka alapjai / Bényei Miklós. - Budapest : Könyvtári Intézet, 2002. - 9. p. - (Az iskolarendszeren kívüli könyvtári szakképzés füzetei). 51