Gáncsné Nagy Erzsébet: Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének története, 1994-2002 (2004)

2. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete. - 2.7. Országos felmérések. - 2.7.1. Használói igényfelmérés.

általános iskolai, középiskolai, illetve egyetemi-főiskolai oktató. Az egyetemi és főiskolai oktatók aránya a városi könyvtárakban áprilisban 0,6%, októberben 2,4%. Megyei könyvtáraknál mindez 1,2%, illetve 2,1%. A gyűjteményeket elsősorban szakdolgozat írása, illetve tudományos kutatás céljából vették igénybe. A megyei könyvtáraknál 63%-ban a szakdolgozat készítés volt a használat célja. Városi könyvtáraknál ez 46%-ot tett ki. Legkevesebb volt a gazdasági élettel (ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi tevékenységgel) kapcsolatos információ-gyűjtés. Áprilisban az összes kérés 1,4%-a, októberben 0,5%-a volt ilyen célú. A kérdőív összeállítói szerették volna megtudni, hogy a személyes indíték mellett mennyi a helyismereti gyűjteményeket intézményi megbízásból használók aránya. A fenntartó használja-e munkájához a helyismereti gyűjteményeket? A felmérési időszakban sajnos e kérdésre meglehetősen lehangoló választ kaptunk. A fenntartó önkormányzat megbízásából a városi könyvtárak gyűjteményeit áprilisban az összes használó 1,2%-a, októberben 0,7%-a kereste fel. Megyei könyvtárak esetében ez az arány áprilisban 0,5%, októberben pedig, 0,9% volt. A városi könyvtárat helyismereti kéréssel felkereső látogatók 1,5%-a volt a honismereti mozgalom tagja. A megyei könyvtáraknál ez az arány 1% volt. Októberben, a honismereti mozgalomban tevékenykedők nem használták a gyűjteményeket, illetve nem jelölték ezt a kérdőíven. Tematikailag könyvtártípustól függetlenül a helytörténet (április: 27,8%, október: 32,1%) illetve a természeti környezettel (április: 25,1%, október 21,6%) összefüggő témák kutatása állt az első helyen. A kérések kiemelten irányultak az adatszolgáltatásra, mindkét könyvtártípusban közel 50%-os aránnyal. A sajtófigyelés, melyre a könyvtárosok oly nagy energiát fordítanak, a kéréstípusok között a negyedik, illetve az ötödik helyre szorult. A használók körében a hagyományos dokumentumtípusok a kedveltek. A szükséges irodalom megtalálásához a könyvtáros személyes közlése volt a legfontosabb forrás könyvtártípustól függetlenül (áprilisban 56,2%, októberben 54,3%). A számítógépes katalógust a válaszadók 24,4% (április), illetve 36,4%-a (október) használta tájékozódási forrásként. Minimális arányban megjelent a más számítógépes adatbankból (április: 0,8%, október: 0,9%), illetve interneten keresztül történő információszerzés is (április: 0,9%, október: 0,6%). A vizsgálat összegzéseként megfogalmazódott egy javaslat is a helyismereti gyűjtemények kezelői, a könyvtárak vezetői, de a szakmai szervezet számára is. Vizsgálják felül, gondolják újra a helyismereti gyűjtemények menedzselését, a 44