Szabóné Vörös Györgyi (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XII. országos tanácskozása : barangolás térben és időben ezer esztendő magyar irodalmában, avagy a tájirodalom a helyismereti munkában : Veszprém, 2005. július 13-15. (2006)

Praznovszky Mihály: A konferencia szépirodalmi hozadéka.

molnár legénynek tanultam az ipari szakközépben. De a privatizációnál a lisztmalmot megvette egy német dohánygyár, csődbe ment s én munkanélküli lettem. A munkaügyi központban aztán felvettek egy tanfolyamra, de csak könyvtári kisegítő szakra volt hely. Debrecenben végeztem. Királyné: Atyaúristen, még ez a tragédia is! Akkor hát semmi sem igaz a nagy erődből, a nagy férfiasságodból? Kinizsi: Mi van itt ma este? Mi vagy te, Lux Elvira? Persze, hogy erős voltam. Mit gondolsz, micsoda erő kell egy egyetemista megfékezéséhez, aki húsz oldalas irodalomjegyzéket akar veled kigyűjtetni öt perc alatt? Mit gondolsz, hányszor keltem birokra öreg nénikékkel, akik mindketten egyszerre akarták kikölcsönözni az egyszem Teréz anyu könyvet? Csak tudnád, micsoda adok-kapok volt, amíg rávettem a háziasszonyt, hogy adja le a táskáját a ruhatárnál? Meddig kellett ütlegelnem azt a kutatót a helyismereti gyűjteményben, amíg végre elhitte, hogy pont az az egy évfolyam nincs meg a városi újságból, amire neki szüksége van? S akkor jössz te nekem mindenféle vacak törökökkel. Királyné: És Benigna, Ő sem létezik? Kinizsi: Benigna? A feleségem? Már hogyne létezne. Őrült nőszemély. Olyan féltékeny, mint egy ellenzéki parlamenti képviselőnő a kormánypártiakra. A múltkor is majdnem kikaparta a szemem, amikor azt mondtam, megyek vissza a könyvtárba, mert még dolgom van a három Kával. Alig tudtam megnyugtatni, hogy nem azokról van szó, akit mindenki ismer a könyves szakmában. Királyné: És te? Te nem vagy féltékeny rá? Kinizsi: Miért lennék? Ámbár megjegyzem, a múltkor nekem is gyanús lett, amikor egy fiatalemberrel beszélgetett meghitten a feldolgozó osztályon. Kérdeztem, ki volt ez? Azt mondja, erre, hogy-hogy ki volt? Mindenki ismeri a fiút: Ő a Sallai Sebestyén. A Tinódi Sebestyén apja. Erre megnyugodtam, mert ezt a nevet tényleg hallottam valahol. Királyné: De hát én meg azt hallottam, hogy Magyar Benigna a könyvek nagy barátja. Még imakönyveket is íratott itt a pálosoknál Vázsonyban! Kinizsi: Kicsoda? A Benigna? Az egy funkcionális analfabéta. Méghogy íratott! Telerajzoltatta a lapokat képekkel, mert csak azokat ismeri fel. A másik nagy könyvbaráttal, Győzikével szokták nézegetni. De még így is összekeverik a Batman képregénnyel. Királyné: Akkor hát semmi sem igaz a nagy birtokodból, uradalmakból, mesés vagyonból? Miből élsz? Kinizsi: Többcélú kistérségi megbízott voltam eddig. De elbocsátottak, mert azt hittem az önkormányzatokat arra kell rábeszélnem, hogy szüntessék meg a könyvtárakat. Csodálkoztam is, hogy milyen gyors sikereket értem el. Most egy új feladatom van. Átdolgozom az ODR-t BDR-ré. Királyné: Micsoda légyen ez a rettenetes szó féle? Kinizsi: Rövidítés: Borzalmas Dolgok Rendelése - BDR. Rábeszélem a könyvtárakat, hogy csak olyan könyveket vásároljanak, amilyeneket az olvasók keresnek. Aki tíz kiló Cuelhót rendel, kap ajándékba 166