Szabóné Vörös Györgyi (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XII. országos tanácskozása : barangolás térben és időben ezer esztendő magyar irodalmában, avagy a tájirodalom a helyismereti munkában : Veszprém, 2005. július 13-15. (2006)

Oroszlánné Mészáros Ágnes: A madáchi életmű és a balassagyarmati városi könyvtár helyismereti tevékenysége.

Madách temetésén az alsósztregovai kastélynál az egyik gyászbeszédet Imády Károly balassagyarmati lelkész tartotta, s a temetőben Bodnár István balassagyarmati ügyvéd, Madách politikai küzdőtársa jogi képviselője búcsúzott el a jeles férfiútól. A fővárosi irodalmi társaságok, lapok, barátok mellett természetes módon a szülőföld is minden igyekezetével Madách Imre népszerűsítésén, illetve korai halála után emlékének megőrzésén fáradozott. A Madách-emlékünnepség megtartására szóló felhívást a Honban tette közzé 1864. október 11-ei dátummal, Balassagyarmatról keltezve Jeszenszky Danó, ügyvéd, királyi közjegyző. Az 1864. november 5-i losonci gyászünnepély a megemlékezések sorozatát indította el. 1866. február 6-án a balassagyarmati születésű Bérczy Károly, Puskin Anyeginjének kiváló fordítója, a Kisfaludy Társaságban mondott emlékbeszédet Madách Imréről. 1877-ben megalakult a Madách Emlékügyi Bizottság. 1890. október 30-án a balassagyarmati megyeházán elhelyezték Madách Imre arcképét, Roskovits Ignác alkotását. A Nógrád vármegyei Madách Társaság november 3-ai megalakulásáról a Nógrádi Hírlap 1919. november 30-i számából értesülhetünk. Tevékenységük középpontjában Madách Imre irodalmi munkásságának értékelése, a Madách-kultusz ápolása állt. Üléseiket, serleglakomáikat, irodalmi, zenei programjaikat, megemlékezéseiket a városházán, illetve a megyeházán tartották. A közösség jelentős szerepet töltött be a város kulturális életében. A különböző tudományterületek és művészeti ágak képviselői kaptak bemutatkozási lehetőséget. 1944-ig, minden év január 21-én megünnepelték a költő születésének évfordulóját. A Nógrádi Lapok és Honti Híradó 1901. első évnegyedének számában hírt adnak arról, hogy, idézem: „A megye nagy szülöttjének emelendő szobra javára rendezett nagyszabású estre a Megyeháza nagytermében került sor. A főhelyet Madách életnagyságú olajfestményű arcképe foglalta el." Roskovits Ignác munkájáról lehet szó. 1925. szeptember 6-án a megyeháza falára helyezett emléktáblát, 1937. szeptember 19én Sidló Ferenc Madách-szobrát avatták fel. 1948-ban költözött Balassagyarmatra dr. Szabó József evangélikus püspök, aki a világ legteljesebb Madách-gyűjteményét hozta létre. 1973-ban a közel nyolc ezer tételt számláló archívumával együtt Győrbe távozott, s az anyag a Xantus János Múzeumot gazdagítja. Farkas András festőművész 1949 és 1980 között hét sorozatban készített illusztrációkat Az ember tragédiájához és Nógrád megyében vándorkiállításokon, a Felvidéken, az ország számos településén tárlatokon mutatta be azokat. 1954-től a Balassi Gimnáziumban Nyéki Lajos sikerrel vezette a Madách Imre irodalmi szakkört. Az ambiciózus tanár még abban az évben közzétette Madách Imréről szóló tanulmányát az induló Palócföldben. 1955 márciusában nyílt meg a Palóc Múzeumban a Madách Imre életét és alkotó munkáját bemutató kiállítás. Nyéki Lajos 1956-ban Madách Civilizátoráról értekezett a Palócföldben. 119