Szabóné Vörös Györgyi (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XII. országos tanácskozása : barangolás térben és időben ezer esztendő magyar irodalmában, avagy a tájirodalom a helyismereti munkában : Veszprém, 2005. július 13-15. (2006)
Nagy Csaba: Adatbázisok a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A címszójegyzék összeállításakor óvakodtam attól, hogy politikai vagy esztétikai megfontolásból bárkit kirekesszek, továbbá attól is, hogy a regisztráltak körét tér- és időkorlátok közé szorítsam. Hasonló megfontolásból szakítottam a hazai életrajzi lexikonok azon gyakorlatával, "amely csak kerekké formált szócikkek közlését teszi lehetővé. Úgy véltem ugyanis, hogy a csekély információ közlése hasznosabb szerkesztői elv az adathiány miatt kirekesztőnél. Az adatbázis szócikkeinek struktúrája a vállalkozás alapvető céljait tükrözi, tehát adatsorai nem taglalják a hazai elő- vagy utóéletet, továbbá a munkásságot sem. Az elfogadott névalak mellett megtalálható bennük a névvariánsok sora, asszonyok esetében pedig a lánykori név is. A születési, illetve a halálozási dátumokat lehetőség szerint hónap-nap pontossággal adtam meg, a helynevek mellett pedig - tekintettel a helytörténeti kutatásokra - a vármegye nevét is közöltem. A foglalkozások esetében az eredeti szakma vagy szellemi tevékenység feltüntetése mellett a lexikonba kerülés okát jelöltem meg, függetlenül attól, hogy ez utóbbi foglalatosságot az illető hivatásszerűen, kenyérkereseti céllal űzte-e. A felsőfokú iskolázás adatai között az évkor mellett a tanintézmény nevét, helyét, az elvégzett szakot, valamint az elért tudományos fokozatot találjuk. Egyházi személyek esetében kitértem a felszentelés helyére és évére is. A lakóhely adatsora az anyaország elhagyásának időpontját rögzíti, továbbá a letelepedés helyét, illetve az ott töltött idő évhatárait adja meg. A karrier állomásainak felsorolásakor nem csak az emigráció szellemi mozgalmaiban való részvétel mozzanataira tértem ki, hanem megemlékeztem a közéleti szereplés fontosabb adatairól is. Feltüntettem továbbá mindazon egyesületeket vagy szervezeteket, amelyeknek az adott személy tagja volt, valamint azokat a díjakat és kitüntetéseket, melyeket munkássága elismeréseként kapott. A publikációs források megjelölésekor a magyar és külföldi periodikák mellett a gyűjteményes kötetekben való megjelenés tényét is rögzítettem, míg az álnév rovat az írói álnevek mellett a sziglákat is tartalmazza. A szócikkek elemei közül kiemelt fontosságot tulajdonítok a műjegyzéknek. Összeállításakor az a cél vezetett, hogy némileg enyhítsem a szerzői jogú hungarika bibliográfia hiányát, tehát rövidített címleírás formájában valamennyi eredeti alkotás vagy a szerző által szerkesztett, illetve sajtó alá rendezett és fordított kötet adatait közöltem, mégpedig kronológiai rendben, a főcímet az első megjelenés nyelvén írva le. Amennyiben ezen művekből további kiadások is napvilágot láttak, vagy belőlük fordítás készült, úgy e tényt mindenkor jeleztem. Tematikai okokból nem szerepeltettem azon műveket, amelyek az anyaország elhagyása előtt vagy az oda való visszatérést követően születtek, de feltüntettem mindazokat, amelyek ugyan Magyarországon láttak napvilágot, ám szerzőjük a kiadás időpontjában külföldön élt. A műjegyzék összeállításakor igyekeztem minél több kötetet kézbevétel alapján leírni, de sajnos sok esetben meg kellett elégednem a másodlagos források adataival. Ha néhány csekély példányszámban megjelent magánkiadás, különlenyomat vagyszűk körben terjesztett sokszorosított kiadvány el is kerülte figyelmemet, az adatbázisban közel 20 ezer címet és kb. még egyszer ennyi többes kiadás vagy fordítás jelzését találja meg az olvasó. 81
