Szabóné Vörös Györgyi (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XII. országos tanácskozása : barangolás térben és időben ezer esztendő magyar irodalmában, avagy a tájirodalom a helyismereti munkában : Veszprém, 2005. július 13-15. (2006)
Nagy Csaba: Adatbázisok a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Nagy Csaba Adatbázisok a Petőfi Irodalmi Múzeumban Feltehetően nem tévedek, ha azt állítom, hogy munkája során számos könyvtáros ismeri fel, hogy a rendelkezésére álló információkat előbb vagy utóbb valamiféle struktúrába szervezze, visszakereshetővé tegye és a nyilvánosság elé bocsássa. Különösen igaz ez a helyismereti könyvtárosokra, akik régiójuk biográfiai, bibliográfiai vagy éppen topográfiai feltárásán munkálkodnak. Közel tíz évvel ezelőtt a Petőfi Irodalmi Múzeum is rádöbbent, hogy a birtokában lévő információk csak akkor válhatnak igazán közkinccsé, ha azokat adatbázisokba szervezi, majd térítésmentesen közzé teszi. Az e felismerést követő évek során mintegy tizenöt különböző adatbázist építettünk fel. Ezek a szakma majd mindegyik műfaját képviselik: akad közöttük személyi bibliográfia, biobibliográfia, repertórium, sőt lexikon is. Adatbázisaink közül most hármat szeretnék részletesebben bemutatni, mivel ezek a helyismereti kutatás számára is könnyen hasznosíthatók. A legnagyobb, közel 200 ezer tételes Magyar Életrajzi Index létrehozásával az volt a célunk, hogy segítségével a kutatók tájékozódni tudjanak a kézikönyvek mármár áttekinthetetlen erdejében, vagyis egyetlen helyen találják meg, hogy a keresett személyről melyik kiadvány közöl szócikket vagy éppen alapvető életrajzi adatot. Az index forrásbázisának kijelölésekor nem szorítkoztunk a kurrens adattárakra, figyelmünk kiterjedt valamennyi magyar életrajzi forrásra, legyen az önálló kötetben megjelent (ideértve a külföldön napvilágot látott magyar kiadványokat is), vagy akár egy-egy monográfiában, illetve tanulmányban található ún. rejtett biobibliográfia. Az adatbázis kizárólag olyan adatsorokból épül fel, amelyek az adott személy egyértelmű azonosítását szolgálják. Ilyen az elfogadott névalak mellett a névvariánsok sora (névváltoztatás előtti név a változtatás dátumával), a leánykori és az asszonynév, a nemesi előnév és a főnemesi rang, a születési és halálozási adatsor a település, megye, év, hónap, nap feltüntetésével, valamint legfeljebb három foglalkozás, köztük a kenyérkereső is. Az adatsorokat a feltárt források kódjai zárják. Az adatbázisunkban szereplő nőket, amennyiben tudomásunk van róla, leánykori nevükön szerepeltetjük, az asszonynévre pedig utalunk. Munkájuk során a lexikonszerkesztők és a szócikk-írók gyakorta tapasztalják, hogy forrásaik olykor ellentmondanak egymásnak. Rájuk gondolva elsőként tettünk kísérletet arra, hogy kijavítsuk e források hibáit, és a hivatkozott kézikönyvek kódjai mellett kizárólag a születési és halálozási adatsorok esetében - jelezzük, hogy az adott forrás mennyiben tér el az általunk hitelesnek minősített adattól. A korrekció mellett természetesen pótoljuk a lexikonokból hiányzó alapadatokat is. Miként a forráskritikához, úgy e kiegészítésekhez is számos ún. háttér-adatbázist hoztunk létre, melyek főként anyakönyvi kivonatokon, felsőoktatási intézmények beiratkozási anyakönyvein (matrikulák), továbbá gyászjelentéseken, temetői jegyzékeken és nekrológokon alapulnak. Amennyiben egy-egy javítás vagy pótlás e források valamelyikére támaszkodik, úgy azt mindenkor jelöljük: 78
