Szabóné Vörös Györgyi (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XII. országos tanácskozása : barangolás térben és időben ezer esztendő magyar irodalmában, avagy a tájirodalom a helyismereti munkában : Veszprém, 2005. július 13-15. (2006)

Nagy Attila: Törés vagy folytonosság, avagy új/régi olvasók Újbudán?

Gazdagrét, Kelenföld, Lágymányos, Őrmező) iskola közeli részein? Továbbá maguk a tantestületek, az igazgatók, a könyvtárostanárok milyen mértékben elégedettek saját intézményeik bibliotékáival? S végül vajon elég mélyen tudjuk-e, hogy a szövegértés magabiztossága az ismeretlen szövegek rendszeres olvastatásával teremthető meg a legnagyobb valószínűséggel? Vagy legyünk még személyesebbek és kérdezzünk fennhangon: közismertek-e azok a vizsgálati eredmények melyek szerint a rendszeresen, jól, válogató módon olvasó tanulók mögött a megfelelően motiváló családi légkör mellett, az iskolai könyvtárakkal együtt a szenvedélyesen olvasó pedagógusok és a „pasztorációs munkát végző" iskolaigazgatók állnak. Ez a kis táblázat, illetve annak sok dicsekvésre okot nem adó adatai kiváló alkalmat kínálnak a tantestületek belső, kritikus szellemű, valamint a fenntartók, a pedagógusok és a szülők sokoldalú disputájához. A felelősség, a legsürgetőbb tennivalók félreérthetetlenül megosztott jellegűek és jól tagolhatóan, árnyaltan megfogalmazhatóak. n célból kerested fel legutóbb a könyvtárat? Relatív gyak. % 1. Könyvek kölcsönzése 53,0 2. Tanulás, gyűjtőmunka 49,7 3. Számítógép használata 18,1 4. Olvasás helyben 13,3 5. Újság, folyóirat olvasása 10,4 6. Hang-, videokazetta kölcsönzése 9,4 7. Fénymásolás 9,1 8. CD kölcsönzése 8,9 9. Rendezvényen való részvétel 4,1 A válaszok százalékos eloszlásához két megjegyzést kell megfogalmaznunk. Egyrészt következetesen itt is a megkérdezettek összlétszáma jelentette a viszonyítás alapját (100% = 790 fő). Másrészt pedig a többszörös válaszlehetőségek miatt a százalékszámok összege szükségképpen meghaladja a százat. Miközben tudjuk, hogy a megkérdezettek közel 40%-a, könyvtárat nem használó lévén, feltehetően ezt a kérdést válasz nélkül átugrotta. A megkérdezettek fele, a könyvtárhasználók többsége (érzékelhető lányos túlsúllyal) az iskolából hozott feladatokat oldotta meg (44-57%) és/vagy kölcsönzött (46-60%) egyidejűleg. Vagyis a leghagyományosabb könyvtári funkciók dominanciája egyértelmű. Vannak feladatok, kérdések s vannak még alkalmas helyek ezek megoldására - legalábbis a tanulók jó fele számára. Minden hatodik tanuló számára már a számítógép használata (fiús többséggel: 20-16%) tűnik az egyik legvonzóbb könyvtári foglalatosságnak. De jó is lenne itt legalább 1-2 kérdés erejéig megállni! Miért volt fontos a pc? Csevegésre, játékra, levelezésre, netán internetes keresésre, dolgozatírásra, kirándulási programok előkészítésére, moziműsorok böngészésére, (titokban szexoldalak nézegetésére)? Könyvtárosi, pedagógusi, szülői 57