Szabóné Vörös Györgyi (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XII. országos tanácskozása : barangolás térben és időben ezer esztendő magyar irodalmában, avagy a tájirodalom a helyismereti munkában : Veszprém, 2005. július 13-15. (2006)

Monostori Imre: Kortárs magyar írók, kortárs magyar alkotások és a könyvtár.

Monostori Imre Kortárs magyar írók, kortárs magyar alkotások és a könyvtár A kiváló művelődésszociológus, Gereben Ferenc figyelmeztet bennünket arra, hogy a közismert latin szállóige, a „Habent sua fata libelli" (vagyis, hogy a könyveknek saját sorsuk van) - hiányos, csonka formában ment át a köztudatba. Ugyanis eredetileg a következőképpen hangzott: „Pro captu lectoris habent sua fata libelli", vagyis: az olvasó „fejétől", tehát az olvasó, a befogadó műveltségétől, habitusától, érzelmeitől, további cselekedeteitől stb. függ egy-egy mű, könyv, alkotás jövőbeli virtuális élete: helye, híre, értéke, érvénye. Gereben még hozzáfűzi ehhez, hogy a könyvek (olvasmányaink) sorsában voltaképpen „a mi sorsunk", az olvasók sorsa tükröződik.

1 Előadásomban a kortárs magyar írók, a kortárs magyar alkotások, a tágabb értelemben felfogott irodalom és a közkönyvtárak igencsak bonyolult viszonyát e gondolatkör részeként igyekszem bemutatni. A tágabban értelmezett irodalmon azt értem, hogy nemcsak az úgynevezett „értékes szépirodalom" jelenlegi sorsát figyelem, hanem a szórakoztató, nemritkán álirodalom jelenlétét, szerepét is. Nem járhatok el másként, hiszen az átmenetek, az átfedések, az átjárások - akár még egy-egy életművön belül is - szinte reménytelenül összegabalyítják e fogalom tartalmát, különösen a közkönyvtári „tömegkultúra" mindennapos gyakorlatában. Az „irodalom" e képlékeny fogalmának használatával ellentétben viszont merev határt szabok a „kortárs magyar író" személyét illetően: a ma élőket sorolom ide (függetlenül attól, hol élnek). Tudom, hogy léteznek más értelmezések is a „kortárs" irodalom időbeli határait illetően, ám szociológiailag érvényes módon ebben a szemlénkben csak ezzel a látszólagos csonkolással van némi esély a bennünket érdeklő összefüggések megragadására. Egy következő előzetes megjegyzésként azt is érdemes rögzíteni, hogy a tárgyalásra kitűzött téma valójában halmazt képez, mégpedig olyan halmazt, amelynek fő elemei (és ezek összefüggései) különböző megközelítési módokat, kutatási technikákat kívánnak meg. Éspedig - legalább - a következő aspektusok érvényesítését. 1. Az irodalmi művek az olvasói ízlés szempontjából általában. 2. A „mértékadó" szakmai irodalmi kánonok értékvilága. 3. Választási preferenciák az olvasóknál. 4. Az irodalmi siker mibenléte. 5. A könyvtárba járók kölcsönzési szokásai, ízlésvilága. 6. A könyvtárosok és a kortárs magyar írók. 1 Gereben Ferenc: Könyv, könyvtár, közönség. A magyar társadalom olvasáskultúrája olvasás- és könyvtár-szociológiai adatok tükrében. Budapest, 1998. Országos Széchenyi Könyvtár, 89. p. 28