Szabóné Vörös Györgyi (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XII. országos tanácskozása : barangolás térben és időben ezer esztendő magyar irodalmában, avagy a tájirodalom a helyismereti munkában : Veszprém, 2005. július 13-15. (2006)
Kertész Károly: A Batsányi-kultusz ápolása - egy városi könyvtár helyismereti tevékenységének tükrében.
technológiával készült minden másolatot igyekeztünk beszerezni. (így vált lehetővé, hogy egyebek mellett, pl. a Batsányi-életmű egyik kulcsát jelentő Magyar Museum c. folyóiratot - tetszés szerint - papírmásolatban, mikrofilmen és digitalizált változatban is tanulmányozhatják nálunk az érdeklődök.) Az ügy fejlődéstörténetéhez tartozik, hogy először az egyébként is kiemelten fejlesztett helyismereti gyűjteménybe helyeztük a megszerzett anyagokat és csak mintegy évtized múltán, az 1980-as évek végétől kezdtünk - ezen belül - Batsányi-archívumról beszélni. A változás alapvető oka az volt, hogy a Batsányi-gyűjtésen belül az egyedileg nyilvántartott, katalogizálható dokumentumok mellett egyre számosabbá és fontosabbá vált a témába vágó különféle információ (cikk-kivágat, levelezés, feljegyzés, kézirat, fénykép, grafika, magnóés videokazetta, stb.) és ez szétfeszítette a hagyományos könyvtári gyűjteménykezelési gyakorlatot. A helyismereti gyűjtemény hagyományos numerus currens raktározási rendszerében hagytuk a könyvformátumú önálló kiadványokat, a mikrofilmtárban az oda illőket, stb., de létrehoztunk egy kettős téka- ill. dosszié-sorozatot a hagyományos tárakba nem illő anyagoknak. A kettősségnek praktikus oka van. A Batsányi-archívum - mert a továbbiakban így emlegetjük - egyik sorozata kronologikus elrendezésű: az információk keletkezésének, ill. megjelenésének lehető szoros időrendben tartalmazza az össze ide illő Batsányi-anyagot (cikk-kivágatokat, meghívókat, plakátokat, feljegyzéseket, stb.) ill. ezek másolatait. Mindezeket 1763-tól napjainkig sorba rakva. A másik sorozat tematikus: amely a témák tartalmi sajátosságai szerint csoportosítja az anyagokat (pl. a Batsányi sír, a Batsányi emléktáblák, a Batsányi szobrok, Kassa, Kufstein, Spilberg, Linz, Párizs, Magyar Museum, Nyelvtani és nyelvújítási nézetei, Batsányi könyvtára olvasmányai, Batsányi kiállítások, Napóleon proklamációja, Batsányiról szóló versek, Batsányi versek elemzése, Batsányi nevét viselő intézmények, társaságok, Batsányi sajtóval kapcsolatos nézetei, Batsányi nézetei a fordításról, A tapolcai Batsányi könyvkiadás, Tapolcai Batsányi sajtóközlések, Batsányi és Baumberg Gabriella kapcsolattörténete, Batsányi és Verseghy, Batsányi és Szentjóbi Szabó László, Batsányi és Juranics, stb.) A közel sem teljes felsorolás talán érzékelteti azt az igényt, hogy a Batsányi-ügy részleteinek bonyolultsága, sokféle megközelíthetősége ellenére, bármely érdeklődőnek megfelelő szintű, elégséges tájékoztatást tudjunk adni. Az archívum egy másik része a Batsányi utóéletének - ezt mi Batsányi kultusznak hívjuk - időrendbe sorolt dokumentációja. E gyűjteményrész a költő halála utáni visszhangokat, a lényeges említéseket, a vele, ill. költészetével való foglalkozás kéziratos ill. bárhol publikált emlékeit tartalmazza. E dokumentáció szerénytelen része a tapolcai Batsányi Emlékbizottság irattára, amely egykor majd kiváló alapanyag, adalék lesz egy kultusztörténeti elemzés elvégzéséhez. E részben tároljuk, azokat a tanulmányokat, kiselőadások kéziratait is, melyek az évről évre megrendezett Batsányi Emlékülések témái voltak. A használat megkönnyítésére a kronologikus elrendezésű dokumentáció régi anyagait 10-20 éveket felölelő dossziékba rendeztük, míg az újabb évek mindegyikének terméséről, történéseiről egy-egy, néha több dosszié tartalmazza a Batsányi anyagokat. Cikkeket, levelezést, stb. tehát lényegében mindent. Az irattári anyag zökkenőmentes integrálását az tette lehetővé, hogy a Batsányi Kultusz társadalmi letéteményese a tapolcai Batsányi Emlékbizottság elnöki tisztét közel két évtizede rám ruházták. A Batsányi Archívum egyik része sem 138
