Szabóné Vörös Györgyi (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XII. országos tanácskozása : barangolás térben és időben ezer esztendő magyar irodalmában, avagy a tájirodalom a helyismereti munkában : Veszprém, 2005. július 13-15. (2006)

Sebő József: "Erdők erdője". A Bakony a magyar irodalomban.

sudarát éri fönt a magasságban. Lent csönd van, mintha Istennek szentegyházában volnánk. Ott vagyunk."

33 Cholnoky Viktor (1868-1912) A veszprémi születésű publicistára főként a századelő szecessziós érzésvilága jellemző. Elvágyódás a prózai, nyárspolgári világból. Helyét a bódító, sejtelmes szépségek, a fantázia és a halál utáni nosztalgia foglalja el. A polihisztor műveltségű Cholnoky Viktor írásai térben és időben messzi tájakat járnak be. Elvont hősei álom és valóság határán élnek. Cselekedeteik gyakran irracionális irányba fordulnak, melyeket a korban divatos bergsoni intuíció hat át. Mindehhez festőiség, dús ornamentika társul. Gyakran alkalmaz mesés, csodás elemeket. A fantáziadús meseszerűség egyik leggyakoribb j egye a megszemélyesítés: "Aludtak, és a bakonyi rengeteg fáinak csodálatos sötétsége borította rá szemükre, lelkükre, puskájukra az elpihenés fátyolkendőjét." Gyakorta törekedett akusztikai hatásokra: „Csönd, a Hortobágynak, a Bakony erdejének vagy a Balaton éjjeli vizének a csöndje. A csönd, az idegélet megnyilvánulásának és az emberi eltökélésnek ez az első feltétele." A Bakony menekültje című novellájában ő is a Bakony-mítoszt építi tovább - immár szecesszió ornamensekben és hangulatokban gazdag eszközeivel. „Nincs még húsz esztendeje, hogy megkezdték annak a vasútnak az építését, amely Győrt köti össze Zircen át, Veszprémen keresztül, azután a Mezőfold megszelésén Dombóvárral. Ez a kettős érszalag, amelyik a szívén vágja keresztül a Bakonyt. A megépítéséhez Olaszországból kellett munkásokat hozatni, mert a magyar parasztot lehet, hogy lustaságból, lehet, hogy arisztokratikus munkamegvetésből, de az sem lehetetlen, hogy páni panaszú természetsiratásból nem lehetett kapni erre a munkára. Olaszok dolgoztak a Bakony megölésén és - szállj képzelem, szállj - az olaszok lent dolgoznak most még a Cuha mitológiásan szép völgyében, fenn a tetőkön töretlen még az őserdő, csak a fák susognak össze reszkető ékhóvá, amikor a völgyből egy-egy dinamitpatron robbanása felhangzik hozzájuk. A hegyoldalbeli tompa pukkanás ott fenn zenei csendüléssé andalodik át, a bükkfák böcklini oszlopcsarnokában.. ."

34 Ady Endre (1877-1919) A szimbolista költők kedvelték a mitologikus témákat. A jelképhálózat-teremtés és az írói külön világ létrehozása során alkalmazták a legerősebb mítoszi párhuzamokat. Ady szimbólumai.: Góg és Magóg, Illés szekere, Az eltévedt lovas.. .mind e sorba tartoznak. A távoli dolgokat hallatlan asszociatív készséggel összepárosító Ady számára - akiben erősen élt a vátesz-tudat - a Bakony-mítosz kézenfekvő szimbólum-lehetőségként kínálkozott. EÖTVÖS Károly, A Bakonyi. Bp., 1909, 20-21. CHOLNOKY Viktor, A Bakony menekültje, Kaleidoszkóp, Bp., 1914., „Élet" Irodalmi és Nyomda Rt., 194-195. 109