Takáts Béla (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XI. országos tanácskozása : Helyismereti - digitalizálás - Európai Unió : Szolnok, 2004. július 14-16. (2005)

2. NAP. - Szepesi Judit: A hódmezővásárhelyi könyvtár digitalizálási gyakorlata.

2. nap Szepesi Judit: A hódmezővásárhelyi könyvtár digitalizálási gyakorlata fényképezőgéppel rögzített dokumentumok a szövegfelismerési és korrektúrázási eljárások után szöveges dokumentumként állnak rendelkezésünkre. A szerkesztő grafikus felülete segítségével a szöveges dokumentumokat a TEI szabványon alapuló strukturált, XML formátumú szöveggé lehet alakítani, majd egy mozdulattal feltölteni a JaDoX szerver relációs adatbázis-alapú dokumentumtárába. Tehát a rendszerbe beimportált szöveges (txt formátumú) dokumentumok azonnal láthatóvá válnak a webes felületen. (Ezt úgy kell elképzelni, mintha egy integrált rendszerben dolgoznánk, amikor is a katalogizált dokumentumok szintén azonnal láthatóvá, kereshetővé, böngészhetővé válnak az OPAC-os felületen.) A rendszernek már két verziója is megszületett. A feldolgozás szempontjából az a különbség a kettő között, hogy az első verzióban HTML formátumú szövegeket nyitottunk meg a rendszerben és azokat alakítottuk át XML-lé majd a rendszer újra visszaalakította a megjelenítés kedvéért HTML-lé. A második verzióban TXT-be mentettünk, ezt a formátumot töltöttük be a rendszerbe (importálás közben a JaDoX egy alap XML-t készít), majd tag-eltük a dokumentumokat és ezt alakította át a rendszer - a megjelenítéshez CSS lapok segítségével - HTML-lé. A szoftver által használt szegmentum- és jelölésrendszer a tapasztalatok alapján a jövőben tovább módosítható, bővíthető. Az első verzióban az oldal megnyitása után megszerkesztettük a fejlécet, majd minden cikknek, írásnak azonosítószámot adtunk, mely az adatbázisba való bekötésénél játszott fontos szerepet. A szám kiosztása után megállapítottuk a cikk tárgykörét is. A tárgyköröket előre definiáltuk és ezek kerültek be a programba. Az elnevezéseknél a rovatcímeket vettük alapnak. Ezután kijelöltük a címet, alcímet és a szerzőt is, majd a sorokat, bekezdéseket is meghatároztuk. A programban az egér bal vagy jobb gombját használva különböző menüpontok tűnnek fel, ezekből választhattuk ki az éppen aktuális parancsot, tag-et. (pl.: bekezdés, új sor, vagy itt adhatjuk meg a szerzőre, címre vonatkozó információkat is.) A második verzióban - a rendszer által már átalakított - alap XML-es oldalt formázom, tag-esítem. (Az egér jobb és bal gombjának lenyomásával egy menürendszer tűnik fel, ahol a különböző tag-ek, formázási parancsok olvashatók és építhetők be a szövegbe.) A szövegben a felfedezett hibákat az „insert" gomb segítségével korrigálni lehet. 55