Takáts Béla (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XI. országos tanácskozása : Helyismereti - digitalizálás - Európai Unió : Szolnok, 2004. július 14-16. (2005)

2. NAP. - Bíró Szabolcs: A szövegfeldolgozás technológiai praktikumai európai kitekintéssel.

2. nap Bíró Szabolcs: A szövegfeldolgozás technológiai praktikumai európai kitekintéssel megoldás irányát mutatva nekünk, szövegfeldolgozással foglalkozó szakembereknek. El kell döntenünk azt is, hogy a szoftverpiacon kapható „pénzes" kódoló rendszerekkel dolgozunk-e, vagy a már jól bevált, fillérekért, netán ingyen beszerezhető szerkesztőinket használjuk. Noha az előbbiek használata kényelmes (WordPerfect, FrameMaker+SGML, Epic Editor), azonban áruk az egekig szökhet. Az utóbbiak esetében (TextPad, Emacs, jEdit) lassabb a feldolgozás sebessége, de az anyagi erőforrásokkal jócskán spórolhatunk - nem beszélve arról, hogy forráskódjaink nagy „tudóivá" válhatunk általuk. Nem utolsósorban pedig szem előtt kell tartanunk, hogy a feldolgozott dokumentumok számbavétele, szolgáltatása és archiválása szempontjából kiemelkedően fontosak a formai és tartalmi jellemzőket leíró metaadatok. A szakértők véleménye szerint ezen a téren semmilyen engedménynek, egyéni megoldásnak helye nincs, kizárólag a nemzetközileg ismert és használt metaadatszabványokat lehet használni. Javasolják - Európában és világszerte is ez a tendencia erősödik -, hogy a közös leíró szabvány a Dublin Core legyen. Ezt támogatja többek közt az OAI nyílt forráskódú metaadat begyűjtő protokollja, illetve az a ZING névre hallgató protokollcsalád is, amely a Z39.50-et hivatott felfrissíteni. Az említett tanácsok, lépések betartásával már nyugodtak lehetünk, hiszen megtettük a legfontosabb lépéseket egy nemzetközileg is egységes, szabványos, igényes formában szolgáltatható állomány kialakítása felé. Összegzés Ha valaki egy bizonyos technológiáról ír, az azt feltételezi, hogy az illető hisz és - ha nem is vakon, de - megbízik a kérdéses technológiában. Nap mint nap úgy dolgozni, hogy közben az ember hasznavehetetlennek tart egy módszert, vagy nem jósol neki nagy jövőt, enyhén szólva bizarr hozzáállás lenne. Itt és most megnyugtatjuk az olvasókat, e tanulmány szerzője teljes mértékben megbízik a tárgyalt formátumokban, szövegfeldolgozási eljárásokban. (Mindazok ellenére, hogy a TEI vagy a DocBook még nincs kellően elterjedve és az SGML-ből kialakult XML is csak a köztudatba való beépülés fázisában van.) Rövid „bepillantásunk" alatt észrevehettük, hogy rengeteg területen kell otthonosan mozognunk, ha komolyan akarjuk végezni munkánkat. Terveznünk, kódolnunk, programoznunk kell és emellett számos szoftver használatát vagyunk 46