Takáts Béla (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XI. országos tanácskozása : Helyismereti - digitalizálás - Európai Unió : Szolnok, 2004. július 14-16. (2005)

1. NAP. - Dr. Tóth Péter Benjamin: A digitalizálás és digitális közzététel szerzői jogi vonatkozásai.

2. nap Dr. Tóth Péter Benjamin: A digitalizálás és digitális közzététel szerzői jogi vonatkozásai Az említett 117/2004. (IV.28.) Korm. rendelet a következő szabályokkal egészítette ki a szerzői jogi törvény vonatkozó szabályát: • előírja/ hogy a kedvezményezett intézmények kötelesek a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel során biztonságos műszaki megoldásokat alkalmazni; • lehetővé teszi, hogy a kedvezményezett intézmények célrarendelt hálózatba kapcsolódjanak, és minden ilyen intézményben a többi intézmény gyűjteménye is elérhető legyen; • előírja, hogy kedvezményezett intézmények kötelesek kizárni, hogy a művekhez hozzáférő személy módosíthassa a rögzítést; • azt is kötelesek kizárni, hogy a hozzáférő a művet lemásolja, továbbküldje. b.) Kérdőjelek a kapcsolódó jogi védelemben részesülő adatbázisok kapcsán A szerzői jogi törvény szerint az említett szabad felhasználások nem tudnak érvényesülni, ha „jelentős ráfordítással létrehozott adatbázist" szeretne az intézmény így elérhetővé tenni. Márpedig igen széles a szerzői jogi törvény adatbázis-fogalma: [Szjt. 60/A. § (1)] „adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg hozzá lehet férni." Sajátos jogi védelem pedig akkor illeti meg az adatbázis előállítóját, ha „az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt". [Szjt. 84/A.§ (5)] Ezekre az adatbázisokra pedig a jogalkotó - szintén EU-kötelezettség alapján - sokkal szűkebb körben ad szabad felhasználási lehetőségeket; a 3.a), 3.b) és 4.a) pontokban leírt szabad felhasználások például nem vonatkoznak rájuk. Okozhat-e ez problémát a könyvtáraknak? Mi minden lehet adatbázis? Nos, védett adatbázis lehet például egy • televíziós műsorfolyam (amelynek egyes elemei a műsorszámok); • folyóirat (amelynek elemei: a hírek, egyes cikkek) • tanulmánygyűjtemény (amelynek egyes elemei a kiadott tanulmányok), ha létrehozása jelentős ráfordítást igényelt (erre az utolsó fogalmi elemre vonatkozóan még nincs bírói gyakorlat). Egyelőre ezt a problémát csak felvetem, hiszen erre minden bizonnyal az európai jogalkotónak kell megtalálnia a választ. Ha ugyanis az adatbázisok védelmét tágan értelmezzük (mint azt az Európai Bíróság teszi), a könyvtári 29