Takáts Béla (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XI. országos tanácskozása : Helyismereti - digitalizálás - Európai Unió : Szolnok, 2004. július 14-16. (2005)

1. NAP. - Dr. Tóth Péter Benjamin: A digitalizálás és digitális közzététel szerzői jogi vonatkozásai.

1. nap Dr. Tóth Péter Benjamin; A digitalizálás és digitális közzététel szerzői jogi vonatkozásai Dr. Tóth Péter Benjamin: A digitalizálás és digitális közzététel szerzői jogi vonatkozásai* 1.) Egyensúly A szerzői jog mindig az egyensúlyról szólt: miközben megpróbál a szerzőknek és a művek közönséghez juttatóinak biztonságos megélhetést garantálni, igyekszik egyúttal a széles közönség és a felhasználók érdekeit is figyelembe venni. Sok-sok területen van így kialakult egyensúly, és vannak olyan területek, ahol a technikai vagy társadalmi változások miatt új egyensúlyi állapotokat kell megtalálni, ezúttal már európai keretek között. Ezek közé tartozik a könyvtárak, közgyűjtemények új szerepének „kiötlése". Milyen egyensúlyról is van szó? A mérleg egyik serpenyőjében a könyvtárak, közgyűjtemények találhatók; a másik serpenyőben pedig - nagyon ellenszenves, így általam sem szívesen használt kifejezéssel élve - a „tartalomipar" (azaz szerzők, előadóművészek, és az ő műveiket, teljesítményeiket nyilvánossághoz juttató cégek; illetve egyéb szerzői jogi jogosultak; még egy csúnya kifejezéssel élve: a „jogtulajdonosok"). A „jóindulat felkeltésének" retorikai elvét súlyosan megsértve most igyekszem minél hamarabb túlesni azon a mondaton, ami a jelenlévők számára minden bizonnyal nagy felháborodást jelent: a mélyzsebű, haszonközpontú, „kapzsi" „tartalomipar" és a magasztos célokért küzdő, fénylő arcú (de korgó hasú) könyvtár közül a szerzői jog mindig az elsőt fogja előnyben részesíteni. A könyvtár ugyanis csak azt az értéket képes közvetíteni, ami létrejött, így kivételezett szerepében a létrehozatal és „hasznosítás" viszonyrendszerébe nem avatkozhat be; ha mégis megteszi, akkor az átlagos felhasználóval azonos helyzetbe kerül. Viszont amíg tevékenysége jelentősen nem sérti a jogosultak „rendes üzletmenetét", nincs arra kárhoztatva, hogy egyszerű kívülállóként vegyen részt a folyamatokban: érdekében a szerzői jog korlátozható. Ennek több formája közül a magyar jogalkotó a szabad felhasználás eszközével él. * Az írás alapjául szolgáló előadás elhangzott a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének „Helyismeret - Digitalizálás - Európai Unió" c, XI. Országos Tanácskozásán, 2004. július 14., Szolnok. - Lezárva: 2004. szeptember 28. 18