Takáts Béla (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XI. országos tanácskozása : Helyismereti - digitalizálás - Európai Unió : Szolnok, 2004. július 14-16. (2005)
1. NAP. - Monok István: Helyismereti célú digitalizálás és a Nemzeti Digitális Könyvtár.
1. nap Monok István: A helyismereti célú digitalizálás és a Nemzeti Digitális Könyvtár tudományos tevékenységének közzétett adatai. Napjaink könyvtári statisztikája is kiegészülne, és a könyvtártörténeti kutatások hosszú évekre feladatot nyernek. Mintaképpen Voit Krisztina vezetésével elkészült az 1936 és az 1952 közti időszak, a Minerva 1936 előtt régóta megjelent. György Aladár 1884-ben pillanatfelvételt készített Magyarország köz-, és magánkönyvtárairól, a könyvtártörténet hézagosan ugyan, de lefedi az 1750-1867 közti időszakot. A Mohács utáni bő két évszázad az ERUDITIO adatbázisban ( www.eruditio.hu ) megismerhető, persze kiegészítésre szorul. A Mohács előtti időket pedig a Bibliotheca Hungarica (Csapodi Csaba munkája) kiegészítésével szeretnénk lefedni. Az egyes helyi könyvtárakra vonatkozó adatok összegyűjtése elképzelhetetlen a helyismereti könyvtárosok aktív közreműködése nélkül. Különösen a vonatkozó szakirodalom tételeinek az összegyűjtése nehézkes a konkrét város ismerete nélkül. Ezek megbújnak a várostörténeti szakirodalomban, sokszor más tárgyú tanulmányok néhány oldala foglalkozik csak a könyvtártörténettel. Vagy éppen a helyi ünnepségsorozatról kiadott reklámanyag egy-egy oldala közöl érdekes adalékot a gyűjtemény történetével kapcsolatosan. Ezeket csak a helybéli, a helyismeret iránt kellően motivált személy tudja igazán összegyűjteni. A Kárpát-medence nyomdászai adatbank Az említett Könyvtári Minervának is része, de a teljes retrospektív nemzeti bibliográfia számára nélkülözhetetlen az a munka, amelyet néhány éve kezdtünk el az OSZK-ban. A Clavis typographorum regionis Carpaticae 1473-1948 programban első lépésben regisztrálunk minden nyomdászt. Persze nemcsak a nevét és tevékenységi idejét, hanem nyomdájának, kiadójának elhelyezkedési adatait, a történetére vonatkozó irattári jelzetekkel, szakirodalommal együtt. A későbbiekben ez az anyaggyűjtés kiegészülne a családok történetére vonatkozó anyaggal, illetve a nyomdászok körét bővítenénk a „könyves emberek" irányába, így a könyvtárosok mellett a nyomdászok, a könyvkereskedők, a könyvkötők is egyetlen rendszerben ismerhetők meg. * * * Nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy mindezek a programok alapkutatás jellegűek. A legapróbb levéltári, irattári és szakirodalmi adat is fontos lehet, hiszen egy olyan rendszerbe épül be, ahol biztosan kiegészülnek a helyi 16
