Kiss Bori (szerk.): Helyismereti könyvtárosok X. országos tanácskozása : 2003. július 16-18., Budapest (2003)
Nemes Erzsébet: Olvasókörök.
Az olvasókörök, egyletek elnevezései meglehetősen változatos képet mutatnak. Helyette találunk sok más elnevezést, mint például - egylet, olvasóegylet, olvasóegyesület, népkör, társaskör, olvasó és társalgó népkör, egyesület, kaszinó, önképzőkör, vagy a kör nevében történelmi személy vagy pártállásra való utalás van, mint például a Kossuth Népkör, vagy 48as Olvasó Egylet. Ezek az egyletek, körök, társaságok az elnevezéstől függetlenül olvasókörönként hasonló céllal tevékenykedtek. Az olvasókörök egy fontos, kötelezően elkészítendő dokumentum, az alapszabály alapján működtek. Ezeket rendszerint az alapító tagok állították össze, nagyrészt minták alapján. A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat állományában van egy 1910-ben beérkezett Alapszabály-tervezet olvasókörök számára. Az alapszabályok fontosságára, jelentőségére vonatkozóan Hajdú Géza már említett művében is részletesen olvashatunk. Ez nem pusztán formalitás volt. Az alapszabályokat a helyi hatóság, alispáni vagy főispáni hivatal útján a belügyminiszterhez kellett felterjeszteni jóváhagyásra. Ha a kör célja, tagságának összetétele a hatóság szemében gyanúsnak látszott, a jóváhagyást megtagadták vagy elodázták. Az alapszabályt jóváhagyás után rendszerint kinyomtatták. Viszonylag sok a mai napig megmaradt ennek köszönhetően. Szenti András az egyik legkorábban alakult, az 1950-es években beszüntetett, majd az 1990-es években újjászerveződött olvasókör, a Hódmezővásárhelyi Csúcsi olvasókör elnöke, a ránk maradt dokumentumok - a padlásokon, korabeli újságokban, de a Városi Levéltárban talált iratok - alapján leírja a hódmezővásárhelyi VI. olvasókör történetét. Amely - egy helyen így fogalmaz - olvasókör szervezeti felépítése, tevékenysége megegyezik a többi hasonlóéval. Az olvasókör 1879-ben alakult, amelynek élete egy kicsit hely- és társadalomtörténeti is. Megismerjük a kör szervezeti felépítését, tevékenységét, szellemiségét, céljait, viszonyát az egyházhoz, ismeretterjesztő tevékenységét, kulturális és hagyományőrző szerepét, a VI. olvasókör megsemmisülését és a dolgozat végén röviden a negyven évnyi kényszerű szünet után a hódmezővásárhelyi VI. olvasókör szellemi utódjáról, a Csúcsi Olvasókörről olvashatunk. Hasonló dolgozatok, tanulmányok, jó néhány olvasókör múltjáról, jelleméről számot adnak. A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeinek különlenyomata Bezdán Sándor A hódmezővásárhelyi első olvasó népkör megalakulása, 1869 című írásában egy rövid történeti áttekintés után az 1869. november 3-án alakult Hódmezővásárhelyi Első Olvasó Népkör alapszabályát ismerhetjük meg, mely a szerző szerint a helyi parasztság, főleg a szegényebb parasztság első önálló szervezete volt. Az első paragrafusa szerint „célja az Olvasó népkörnek egy olyan egyesülési pontot képezni, hogy az egylet tagjai nemzetiség, vallás- és rang különbség nélkül, minél gyakrabban összejöhessenek a kölcsönös eszmecsere és barátságos társalgás, továbbá a hírlapoknak olvasása által szellemi életüket pezsgésben tarthassák, értelmüket, felfogásukat így élesíthessék, s a társadalmi, mind országos ügyekben jártasságot sajátíthassanak el, s a netalán hiányos nevelést így folytonos magán képzés által utánpótolhassák." A Népkör - leginkább vezetői révén - valamennyi helyi jelentőségű kérdésben hallatta hangját. Mindennapi életéből tudjuk, hogy a Népzászló című újságból 1875-ben tizenkét példány járt, a tagok olvasói voltak a helyi újságoknak is. Könyvtárukról nincs adatunk. A hasonló körök későbbi katalógusai szerint általában 100-200 kötetből állt az egyletek állománya. 94
