Kiss Bori (szerk.): Helyismereti könyvtárosok X. országos tanácskozása : 2003. július 16-18., Budapest (2003)

Ambrus Zoltán: A könyvtár és társadalmi kapcsolatai.

Hogyan módosulnak a könyvtári szerepek? Én úgy látom, hogy társadalmi bekötöttségéből következően 2. nyelvtanulás, az informatika, a mentális segítségnyújtás, az élethosszig tartó tanulás és a szolidantá, a legfontosabb kérdések, amelyek a könyvtárak környékén ma megjelennek. Ehhez szeretném a könyvtáros, mint értelmiségi fogalmát társítani, aki szélesebb, társadalmi kontextusban képes áttekinteni a hatókörébe tartozókat érő hatásokat, értékválasztó készséggel és tudással rendelkezik, elhivatott és profi (Skaliczki Judit megfogalmazása), ismeri a kultúra-hagyományozás, átadás technikáit. Én még hozzátenném, hogy ezt (párt)politikai elkötelezettség nélkül végzi. A teljesítmény megint fontos kérdés, és a társadalom bizonyos értelemben a teljesítményén keresztül méri le egy adott intézmény értékét. Hogy aztán ezt a teljesítményt ki hogyan értékeli, abban a hatalmi tényezőknek, civil és szakmai szervezeteknek, közösségek, és remélhetőleg az olvasóinknak is szerepe van. Miért kell ezekre a társadalmi tényezőre figyelemmel lenni, és miért kell intenzív, folyamatos kapcsolatot tartanunk ezzel a körrel? Azért, hogy a döntéseket befolyásolhassuk, hogy a szabályozást lehetőség szerint a mi véleményünk kikérésével alakítsák, hogy szövetségeseket és együttműködőket találjunk. Olyan érdekcsoportokhoz és érdekközösségekhez kell hozzáfűznünk a saját érdekrendszerünket, amelyek fontosak lehetnek bizonyos források és pozíciók megszerzésében. Itt az együttműködés kapcsán azokról a témákról, feladatokról, területekről van szó, amelyekről Ramháb Mária már beszélt előttem. Természetesen globálisabb társadalmi aspektusban ez másképp is megjelenhet. Én azt mondom, hogy a könyvtár számára a különböző erőforrások átengedése, rendelkezésre bocsátása lehet talán az egyik legfontosabb eszköz a befolyásolásra, a kapcsolatépítésre és a kapcsolatteremtésre. Tulajdonképpen ez egy materiális forrás, ami a viszonosság alapján szintén anyagi lehetőséggé alakítható át. Ha beletekintünk az európai intézmények és hatalmi testületek dokumentumaiba, a kultúráról az alábbi általános érvényű megállapításokat találjuk: - a kultúra a társadalom és a polgárok közös terméke, amelynek alapja az érték és az identitás - a kultúra gazdasági aktivitás Az állam, vagy a közösségi intézmények feladata - a hozzáférés biztosítása, - a kreativitás biztosítása, - az identitás és sokszínűség egymást kiegészítő gyakorlatának biztosítása, - a részvételi lehetőség biztosítása, - a jogszabályi biztonság megteremtése. Egy kicsit fordítanék a kérdéskörön, és azt kérdezném magamtól is, hogy a közszolgálatot milyen elvek mentén fogalmazhatja meg magának a könyvtár, mi az a közérdek, és hogyan érvényesül a könyvtári tevékenységben, hogyan tud a közszolgáltatások teljességében megjelenni? Ha az amit mi végzünk nélkülözhetetlen kulturális szolgáltatás a köz számára, akkor kiknek az érdekrendszerére kell elsősorban figyelni? Egyrészt globálisan, az egész társadalomra, közösségre, településre kell figyelemmel lennünk, másrészt azokra a nemzeti intézményrendszerekre, melyek az 38