Kiss Bori (szerk.): Helyismereti könyvtárosok X. országos tanácskozása : 2003. július 16-18., Budapest (2003)
ELŐADÁSOK - Csepeli György: Globális és lokális.
Lokális tekintetben ez azt jelenti, hogy minden egyes településnek a történeti adatai, illetve az aktuálisan hozzáférhető demográfiai, infrastrukturális stb. egyéb adatai hozzáférhetővé válnak. Az MTA Kisebbségkutató Intézete az IHM támogatásával elkészített egy Kárpát-medencei tudásmenedzsment szoftvert, amely kezelni képes az összes Kárpát-medencei település népszámlálások során keletkezett etnodemográfiai, illetve kulturális intézményeikkel kapcsolatos adatait, és érzésem szerint ez lehetővé fog tenni egy teljesen új típusú gondolkodást arra vonatkozóan, hogy mit is jelent az a régió, amiben élünk. A Digitális Adattár a keletkező adatokat folyamatosan elrakja: ami a ma, az értelemszerűen a holnap tekintetében már múltként jelentkezik a számára, és ez is bekerül. Nagyon fontos a magánarchívumok részvételére a Digitális Adattárban, mert a sok magánarchívumból egy teljesen új minőségű kollektív emlékezeti tér keletkezhet. A lokális adatok globálisan hozzáférhető elektronikus térbe kerülnek. És végül: az ND A nemcsak egy szabvány arra vonatkozóan, hogy az adatokat miként kell elrakni, hanem egy olyan szabvány is, amely lehetővé teszi a keresést is. Az nda.hu egyszerre a keresőrendszer, mely az adattárolásnak a rendszerén alapul. Nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk minden olyan lokális kezdeményezésnek, mely arra irányul majd, hogy ahol van levéltár, ahol van csak az adott helyre vonatkozó dokumentáció ott az évek során sikerül minden helyileg releváns adat rákerüljön a Nemzeti Digitális Adattár platformjára. A Nemzeti Digitális Adattár lényege, hogy bárhol legyen az ember a földgolyón, begépeli, hogy nda.hu , azon belül megkeresi az adott település vagy adott adatbirtokos nevét, a keresett adat rögtön hozzáférhetővé válik. Az elszigeteltségből, ami a lokalitásnak mindig is átka volt, kiszabadítjuk a lokalitást, kiszabadítjuk azt az információtömeget, amely csak az adott kör számára volt, ha volt egyáltalán, hozzáférhető. (A legtöbb esetben azonban eme kör számára sem volt hozzáférhető, hiszen a levéltárak mélyén porosodó adatokról van szó, vagy olyan könyvtárakról van szó, amelyek hét lakatra vannak lezárva könyvtáros hiány miatt.) Az adatokat mindenki számára hozzáférhetővé tesszük, úgy hogy közben mindenki birtokolja továbbra is az adatait, mind a fizikai jelentéshordozó tekintetében, mind a szerzői jogok tekintetében. Ki lesz az az ember, aki a Nemzeti Digitális Adattárat használni fogja, aki lokalitás bilincseiből kiszabadított lokális tudást hasznosítani lesz képes? Nyilvánvalóan az, aki webközösséget tud működtetni, és aki webközösségben vesz részt. Ez az ember nem olyan lesz, mint amilyenek mi vagyunk. Ez ember már a digitális generáció tagja. A digitális generáció sok szempontból tejesen más típusú tapasztalást, más típusú megismerést, sőt továbbmegyek, valószínűleg más típusú személyiséget is feltételez, ahhoz képest, mint amilyenek mi vagyunk. Ennek a digitális tapasztalásnak az egyik nagyon fontos összetevője, a saját individuális emlékezet elsatnyulása. Ahogy a kis számológépek hatására a gyerekeknek elsatnyult a számolni tudása ugyanúgy mintha megszűnne a helyesírás tudása. Megszűnik az emlékezet. Elég a google kereső alkalmazása, miáltal mindent kihalászható az internet által tárolt félelmetes emlékezeti óceánból. A Nemzeti Digitális Adattár a keresőrendszere segítségével még rá is fog erre segíteni. Ami viszont új funkció lesz kognitív szempontból, és amiben a digitális generáció hozzánk 21
