Kiss Bori (szerk.): Helyismereti könyvtárosok X. országos tanácskozása : 2003. július 16-18., Budapest (2003)

ELŐADÁSOK - Csepeli György: Globális és lokális.

tovább. A végén ez a legutolsó kép egyszer csak felszabadult az érzékek hatalma alól, és választ, dönt. Ebben a képsorozatban nagyon szép példáját találtam annak, amit tulajdonképpen akarok mondani, hogy amikor kommunikációról beszélünk, akkor a kommunikáció nemcsak önmeghatározás, hanem önfelszabadulás is. Nem azt jelenti, hogy az érzékeink a kommunikációs során teljes egészében elvesztik jelentőségüket, hiszen érzékeink segítségével vesszük fel és processzuáljuk az információkat, mivel a jelek, mindig a fizikai világban vannak, és hozzáférésükhöz megfelelő érzékszervek kellenek. Fülünk kell legyen, hogy halljuk a hangokat, bőrünk kell legyen, hogy tapintsuk a domborzatokat, s szemünk kell legyen, hogy lássuk az alakzatokat. De mindennek van egy másik, egy hozzáadott jelentése, egy nem látható, nem hallható, nem tapintható dimenziója, és ennek a kettőnek, a tapasztalatinak és a nem tapasztalatinak az egysége az, ami a sajátos emberi alaphelyzetet eredményezi. Ez az alaphelyzet a szabadság helyzete, amikor fölszabadulván az érzékek hatalma alól, egyszer csak dönthetek és választhatok, de úgy, hogy folyamatosan rá vagyok utalva az érzékszerveimhez kötött kommunikációs eszközökhöz, megtoldva még azzal a plusszal, hogy egyszerre tudok direkt módon kommunikálni, egyszerre tudok direkt információkat közölni, és tudok metakommunikativ módon, magát a közlési helyzetet minősítve sugallani jelentéseket. 3. Ábra. Scrovegni Kápolna, Padua Az utolsó vacsora Az üres sír Pünkösd (a testek feltámadása) De mindez emberek egymás közti együttműködéséhez van kötve. Az információs korszakhoz vezető úton nagyon fontos fejlődési mozzanat a közösségi állapot. Ezt követi a test eltűnése, a tömegkommunikáció a fázisa, amikor eltűnik a kommunikációs viszonyból a közvetlenség, a voltaképpeni biológikum, és mindenfajta közvetítések, médiumok révén tudunk kommunikálni társainkkal televízió, telefon, s egyéb adatátviteli eszközök segítségével. Nincs ott a testünk, de valamilyen módon a lélektől lélekig történő kommunikáció lezajlik. Egyszer Freudnak mondták nagyon büszkén, hogy telefonon az emberek meg tudják érteni egymást, és mondták, hogy ez egy csoda, mire Freud mondta, hogy a csoda az, hogy az emberek telefon nélkül meg tudják érteni egymást. De akár telefonnal, akár telefon nélkül, de a fizikai, biológiai analóg világ, akár jelenlétében, akár eltűnésében még meghatározza a viszonyt. A korszakban, amelyről beszélünk újra kell definiálnunk a könyvtárosi létet, az információtárolást, az információtovábbítást, a kollektív emlékezetet. Ez a korszak a test sajátos feltámadását hozza magával, amely feltámadás szimuláció. Amikor Krisztus újra megjelent a tanítványok körében testileg ugyan újra jelen volt, de testisége már nem az 18