Mándli Gyula (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IX. országos tanácskozása : Vác, 2002. július 17-19. (2003)

Mándli Gyula: A Helyismereti Könyvtáros Szervezet megalakulásának rövid története.

gyűjtéséről (Bíró Ferenc), a tárgyszavazás problematikájáról, a sajtórepertóriumok helyzetéről (Kertész Gyula) és a helyismereti dokumentumok gyűjtéséről és feltárásáról (Bényei Miklós).

13 A rendezvény munkájához kapcsolódott a Magyar Könyvtárosok Egyesülete új szakmai szervezetének megalakulása, a Helytörténeti Könyvtárosok Szekciójának (amely végül a szervezet nevet vette fel) létrejötte. Ez a konferencia több szempontból is meghatározó az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete életében. Egyrészt megalapozta a további országos szakmai tanácskozások programjainak folyamatát és szerkezetét, másrészt helyszíne volt a HKSZ hivatalos megalakulási aktusának, harmadrészt itt kezdődtek meg a személyes kapcsolatok, barátságok, amelyek révén a csoportunk több lett, mint egy könyvtári szakmai szervezet. Az összetartozás és összetartás érzése (értéke!) jelenti azt a többletet, ami emeli a Helyismereti Könyvtáros Szervezet működésének nívóját. 1994. július 27-én, szerda este került sor a tervezett közgyűlésre, amelynek során a résztvevők megvitatták és kiegészítették az előre írásban megküldött Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetet, majd pedig megválasztották egy évre az ideiglenes ügyvezető elnökséget. Erre azért volt szükség, hogy a tagok megismerhessék a választott vezetőség munkáját, s ennek alapján dönthessenek a vezetőség hosszabb időszakra szóló megbízásáról. Mert mint kiderült, a jelenlévők többsége személyesen még csak nem is találkozott, összejött az ország helyismerettel foglalkozó szakmai elitje, és alig ismeri egymást. Tehát van mit változtatni, a személyes kapcsolatépítés elkerülhetetlen az együttműködésben. A jelölést megelőző vita után sor került a szavazásra, amelyen 58 tag vett részt, aláírva a belépési nyilatkozatot, majd a végeredménye a következőképpen alakult: Mándli Gyula az elnöki megbízatásra 35 érvényes szavazatot kapott, a vezetőség tagjai: Kiss László 34, Orbánné dr. Horváth Márta 29, Horváth Géza 28, Gáncsné Nagy Erzsébet 27 szavazattal. A szervezet titkára Gáncsné Nagy Erzsébet lett. Az ellenőrző bizottság elnöke Takáts Béla 55, s a tagjai: Székelyné Forintos Judit 20, ifj. Sarkady Sándor 19 szavazattal. A szervezet munkájában való részvételt 61 könyvtáros vállalta írásban, függetlenül a szavazásban való részvételtől. Az alakuló ülésen a résztvevők abban is döntöttek, hogy a névhasználatban a későbbiekben a helyismeret" fogalmat használják, a meghívón is szereplő helytörténész helyett, kapcsolódva a könyvtári gyűjtemények elnevezéséhez. Ebben a témában több levél is érkezett az országból, hogy módosítsuk a névhasználatot a fentiek szerint, például Lisztes László kisebb tanulmányt küldött ez ügyben. Az alapító tagok célul tűzték ki a helyismereti dokumentumok gyűjtésével, őrzésével, feltárásával, a helyismereti információ szolgáltatásával kapcsolatos elméleti és módszertani kérdések gondozását, erről szóló tapasztalatcserék szervezését, a szakmai önművelést. A jól szervezett konferencia keretében a résztvevők megtekintették Vác és a Dunakanyar nevezetességeit, többek között a váci műemlékeket és az Egyházmegyei Könyvtárat, a zebegényi templomot és Szőnyi Múzeumot, valamint a márianosztrai pálos templomot. Sokat emelt a hangulaton, hogy a kirándulás végén kis túrával ereszkedtünk le a nagymarosi Szent Mihály hegyről a Mátyás Király étterembe, a vacsora helyszínére. „ Új időszámítás kezdődött tehát Vácott, s ígéretesnek látszik a szándék a régóta hiányzó helyismereti kézikönyv megalkotására is."

14 84