Mándli Gyula (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IX. országos tanácskozása : Vác, 2002. július 17-19. (2003)
Mándli Gyula: Helyismereti tevékenység a váci Katona Lajos Városi Könyvtárban.
rendelkezésre.". Az egyesület céljainak megfogalmazásában említi, hogy a könyvtárat „czélszerü időben a tanulmányozni óhajtók előtt" nyitva kell tartani, s az igazgató feladatkörébe sorolja, hogy vezeti a szakkönyvtár szervezését és rendezését. Az elfogadott szabályzat értelmében 1895-ben megkezdődött a könyvek, oklevelek, iratok gyűjtése, de ezek a dokumentumok múzeumi gyűjteményként funkcionáltak, s később, 1897-ben ebből alakult ki a szakkönyvtár. Csávolszky József kanonok, az egyesület elnöke még 1900-ban is sürgette a könyvtár felállítását, de azzal a módosítással, hogy az népkönyvtár legyen. Mivel helyiség sem volt, erre a célra felajánlotta a saját lakását. A könyvtár ügye végül úgy oldódott meg, hogy Bihari Károly pedagógus az általa alapított, és a tűzoltó egylet „őrtanyáján" elhelyezett népkönyvtárat felajánlotta az egyesületnek. A következő évben már 114 olvasó 800 könyvet olvasott el jelenti Bihari Károly, a Népkönyvtár vezetője. A Múzeum Egyesület 1905. július 14-én tartott közgyűlésén módosították az alapszabályt, amelyben már így szerepel a könyvtár: „A múzeum mellett népkönyvtárat is fenntart, ahol az olvasás díjtalan ". Az első világháború idején, valószínűleg 1916-ban a népkönyvtár anyagának jelentős részét átadták a honvéd hadikórháznak, amelyet széthordták és a Múzeum Egyesület már ekkor kérte MKOF-től a felmentését a könyvtár vezetése alól. A maradék könyvállományt 1918-ban átadták a Bán Márton alapította munkásgimnáziumnak, s ezzel végleg megszűnt az egyesület által irányított első váci népkönyvtár. A váci városi könyvtár közvetlen elődjének a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának 1904-ben megalapított népkönyvtári gyűjteménye tekinthető. A városházán elhelyezett 590 darabos könyvállomány folyamatos bővítése révén vált a mai könyvtárunk alapjává. A népkönyvtárnak szakkatalógusa volt, a könyveket díjtalanul lehetett kölcsönözni minden vasárnap délelőtt. Ezt a kis könyvtárat és a Patronázs Egyesület által gondozott kis könyvgyűjteményt 1926-ban átvette a frissen megalapított városi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság és megalapította a városi könyvtárat. 1944-ben a népkönyvtár állománya 4700 kötet könyvet tartalmazott. Ettől kezdve a könyvtári állományban már teljes folytonosság található, amelyet csak a mindenkori politikai cenzúrák módosítottak a kor szellemének megfelelően. Már 1944 végén az új kormány megbízásából összeállított lista alapján 272 kötet „antidemokratikus" könyvet vontak ki a forgalomból. 1946-ban még a városházán nyílt meg újra a városi könyvtár, azonban néhány éven belül többször is költöznie kellett, míg 1952-ben a Káptalan utcában kapott helyet 28 évre. 1980-ban foglalta el az átalakított helyőrségi klubot (korábbi huszárlaktanyát) a mai, reméljük végleges helyét. /. A helyismereti gyűjtemény kiépítése A váci városi könyvtár működésének 1946-os megindulásakor leltárban maradtak a korábbi könyvtár könyvei közül azok, amelyeket a kivonási jegyzékek nem tartalmaztak, megjegyzendő azonban, hogy ezek száma minimális volt. 1948-ban jelentős állományfejlesztés történt, a megszűnt Városi Kaszinó könyvtárából 998 kötetet leltároztak át a városi gyűjteménybe. 1949-ben indult meg a jelentős állománycsere, kivontak minden károsnak tartott irodalmat a könyvtár könyvei közül. Az állami tulajdonba vétel mindenhol a korábbi gyűjtemények újraleltározásával kezdődött, amelyet szükségessé tettek olyan események is, mint pl. a leltárkönyvek tűzkárban való megsemmisülése. 62
