Sipos Csaba (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VIII. országos tanácskozása : Kaposvár, 2001. július 18-20. (2002)

Beköszöntő (Varga Róbert).

Beköszöntő Százszorszép Somogyország fővárosában köszönti Önöket az átadás előtt álló felújított és bővített könyvtárunk, s annak valamennyi munkatársa. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a Helyismereti Könyvtárosok VIII. Országos Tanácskozása éppen Kaposváron zajlik, mert a múlt emlékeinek és hagyományainak ápolása intézményünknek is fontos feladata. Mi, somogyiak büszkén valljuk, hogy nekünk van legrégibb megyecímerünk, hiszen azt 503 évvel ezelőtt II. Ulászló adományozta a megyének. Kaposvárnak, ahol Krisztus előtt 400-tól kelták éltek, s akiket a rómaiak, majd az avarok követtek, szintén nagy a történelmi múltja. Szent István király 1009-ben adta ki a pécsi püspökség alapító levelét, amelyben a Kapós (Copus) nevet először említik. A XV századtól felértékelődött a „kis mocsárvilág" szerepe. A törökök elleni védelemben a nehezen megközelíthető vár a Kapós folyó partján egyre fontosabb szerephez jutott. Evlia Cselebi török utazó 1664-ben ezt írja: „Ez a vár olyan, mintha Kanizsa várának fia volna ... egy nádas, mocsaras, mély völgyben úgy áll, mint négy lábán a béka. A mocsár vize a Kapós folyón az árkon átfolyik s igen nagy víz. Vára nincs olyan nagy, mint Kanizsa, s hosszúkás, négyszög alakban fekszik. Egész építkezésének alapján fagerendák vannak, s köröskörül törésfalakkal övezett palánka. Belső vára azonban nagyon erős, háromszáz deszkazsindelyes tetejű, kert nélküli szűk háza van, külvárosa: egy tágas síkon a Kapós folyó mocsarai közé épült hosszúkás négyszögű külváros.... E városban van a Khunkjár dzsámi és más egy-két dzsámi. Van két medreszéje, hat elemi iskolája, két helyen kolostora s mintegy ötven boltja. Három iszlám városrésze van, a többi Keresztény. Utcái deszkaburkolatúak, éppúgy mint Kanizsán, mert süppedékes hely ..." Kaposvár fejlődésében igazi változást az hozta, amikor 1890-ben a Magyar Államvasutak Kaposváron keresztül teremtette meg a Budapest-Fiume közötti összeköttetést. 1913-ban már 5 irányban 28 vonat érkezett naponta a kaposvári állomásra. Úgy érezzük, hogy ehhez hasonló fejlődés Kaposváron éppen 100 évvel később, 1990-es évektől érzékelhető igazán. A

II. világháború utáni időszak alatt iparilag elmaradt város tudatos várospolitikával, a szolgáltatások fejlesztésével hatalmasat lépett előre. 2000-re már egyetemi várossá nőtt. Méltán került könyvtárunk stratégiai tervébe jövőképként megfogalmazott mondat: .Jövőképünk egy olyan korszerű könyvtár kialakítása, mely alapterületében és szolgáltatásában megfelel az Országos Dokumentumellátó Rendszer tagjaként egy több mint 350 ezer lélekszámú régió (megye), valamint egy (70 ezer lelket számláló) magyar egyetemi város polgárai, valamint tanuló ifjúsága igényeinek. " Könyvtárunk mindig is nyitott volt szakmai konferenciák rendezésére és tartására. 5