Sipos Csaba (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VIII. országos tanácskozása : Kaposvár, 2001. július 18-20. (2002)

Kégli Ferenc: "Könyvet a tömegekhez!" Fejér megye települési könyvtárainak megalapítása az 1950-es évek elején.

A korabeli hírlapközlések, illetve a fennmaradt iratok gyakran nem egyezően jelölik meg egy községi népkönyvtár felavatásának/megnyitásának napra pontos dátumát. Például a bicskei könyvtárról a Fehérvári Népszava 1950. augusztus 27-ei száma azt adta hírül, hogy „az ötéves terv beruházásainak keretében" a következő héten adják át ünnepélyesen rendeltetésének.

31 Működését biztosan nem kezdte meg, mert Kocsis István, amikor szeptember 30-án Bicskén járt, azt a tájékoztatást kapta, hogy a könyvtár másnap, október l-jén nyílik meg.

32 A Székesfehérvári Körzeti Könyvtár jelentése viszont egybekapcsolja a tanácsválasztás propagandájaként október 8-án megrendezett bicskei könyvkiállítást a népkönyvtár avatásával.

33 (A helyzetet csak bonyolítja, hogy a megyében végrehajtott 1949-es könyvtár-felmérés szerint Bicskén, a község tulajdonában már akkor volt egy 175 kötetes népkönyvtár,

34 s az már csak a helyismereti kutatók renyheségének tudható be, hogy az ebből az intézményből kifejlődött mai bicskei városi könyvtár jelenleg 1952-t tekinti alapítási évének.

35

) Az avatás, valamint a megnyitás dátuma nem mindenütt esett egybe úgy, ahogy ezt Alcsúton láthattuk. A sok példa közül álljon itt most csak kettő. Az egyik Szár község, ahol az 1950. április 4-én felavatott népkönyvtár könyvei hét hónapig, azaz egészen novemberig érintetlenül álltak a szekrényben. „Ennek oka, - jelenti Tar József népművelési ügyvezető - hogy mindezideig semmiféle utasítást nem kaptam sem a könyvtár megindítására, sem a könyvtár kezelésére vonatkozólag. Saját kezdeményezésemből a könyvtárat megindítani nem mertem. Könyvtárosom sincs, mert aki annak idején a könyvtár kezelését elvállalta, közben erről lemondott. Új könyvtárost ezideig még nem tudtam keríteni. "

36 A másik példa pedig Mezőszilas, ahol az 1951 őszén leszállított könyvek az átvétel után visszakerültek abba a ládába, melyben érkeztek. Csak egy év múlva lett a több mint kétszáz könyvből „működő könyvtár" amikor sikerült egy könyvszekrényt szerezni.

37 A népkönyvtárak elhelyezése A zárható könyvszekrény ugyanis nélkülözhetetlen tartozék volt, sőt mondhatni ez „testesítette" meg (természetesen a benne lévő könyvekkel együtt) magát az intézményt! Ezekre az évekre esett a kultúrotthon-építési mozgalom is, s általában bennük otthonra lelt a népkönyvtári szekrény is. Egy-két helyen saját olvasóteremmel rendelkezett a könyvtár. Azonban ahol még nem volt kultúrotthon, ott bizony nem volt könnyű megfelelő helyiséget találni. „ Könyvtár helyiségnek vagy kulák kocsmát vagy más erre a célra megfelelő helyiséget veszünk igénybe (iskola vagy tanácsterem)" írta Mácsainé a körzeti könyvtár 1951. első negyedévi jelentésében.

38 A népkönyvtárak elhelyezése 1950 végén: Iskolában 43 Kultúrotthonban 17 Községi tanácsházán 7 DISZ helyiségében 2 Olvasóteremben 2 Földm üves-szövetkezetnél I KIOSZ helyiségében l MNDSZ székházban 1 Összesen 74 49