Komlósi József (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 26-28. (2001)

Takács László alpolgármester köszöntője

Takács László alpolgármester köszöntője: Tisztelt Országos Tanácskozás! Székesfehérvár, királyi városunk és annak önkormányzata nevében nagy tisztelettel kö­szöntöm a Helyismereti Könyvtárosok VII. Országos Tanácskozását és annak minden résztve­vőjét. Különös megtiszteltetés számunkra, hogy tanácskozásuk színhelyéül ősi koronázó váro­sunkat választották. Reméljük, hogy Székesfehérvár múltjával és jelenével méltó keretet ad az Önök tudományos értekezéséhez. Tisztelt Országos Tanácskozás! Hölgyeim és Uraim! "... a helynek arca van." - írta Hamvas Béla "Az Öt géniusz"-ban. Mi itt, Székesfehérváron alapvető feladatunknak tekintjük, hogy ezt az "arcot" minél tisztábban és teljesebben láthassuk meg. A rendszerváltás óta felerősödött a helyi történelem kutatása. A korábbi egyoldalú és szán­dékos elhallgatásokkal, mesterséges vakfoltokkal tarkított kép helyett ma egy sokszínű, megle­pően színes, érdekes vonásokkal tarkított portré bontakozik ki a múltból. A város vezetése lehe­tőségeihez mérten, sőt, néha azon is túl, mindig is támogatta ezt a feltáró munkát. Intézményei­ben, mint a városi levéltárban és könyvtárban folyó tevékenység mellett az ambiciózus egyének­nek és kisközösségnek is lehetőséget biztosít egy-egy téma kidolgozásához. A Szekfű Gyula­Lánczos Kornél ösztöndíjat gyakran kapják tudós tanárok, egyetemi-főiskolai hallgatók, akik erre szánják szabadidejüket. A Városszépítő Egyesület szintén gyakran hallatja szavát egy-egy régi épület érdekében, rámutatva annak építészeti értékeire, vagy a város történetében játszott szerepére. Egyre-másra jelennek meg az ilyen témájú publikációk a Fejér Megyei Hírlapban, az Árgus című folyóiratban és könyvekben, melyeknek kiadásában mindig szerepet vállal a városi önkormányzat. A szellemi és anyagi feltételek együtt biztosítják azt, hogy az elveszettnek hitt vá­rostörténet tanulságaival a jelent és hitem szerint a jövőt is gazdagítja. Azt hiszem, a honi hely­ismereti kutatásban is példaértékű Székesfehérvár egyik tudós kutatójának, dr. Lauschmann Gyula "Székesfehérvár története" című kéziratának sorsa. A nagy mű a honfoglalástól az I. vi­lágháborúig igyekszik összegezni a város tragédiáktól sem mentes évszázadainak tudásanyagát. A kézirat 1912-ben készült el és kiadása folyton halasztást szenvedett. Végül majd nyolcvan év­vel később a városi levéltár gondozásában jelent meg ez a kutatók számára nélkülözhetetlen munka, késői tisztelgésül Székesfehérvár hü polgárának emléke előtt. Hasonlóan nagyszabású munka volt az 1956-os forradalom forrásainak kötetbe foglalása, "Egy nép kiáltott. Aztán csend lett" címmel. Legutóbb egy nagyon kedves kiadványt, az 1930-ban megjelent "Székesfehérvári kalauz" hasonmás kiadását vehettük kézbe, példás városi összefogás eredményeként. Tehát van bőven feladat, feldolgozásra váró munka a helyismereti könyvtárosok számára. Nemcsak ná­lunk, az egész országban. Az Önök figyelme, felkészültsége, szakértelme és lelkesedése nélkü­lözhetetlen ehhez a munkához. Hogy kialakulhasson az a bizonyos, sokat emlegetett, egészséges lokálpatriotizmus. S talán nem véletlen, hogy a millennium évében Székesfehérvár ad otthont ennek a rangos tanácskozásnak. A város jó gazdája történelmi múltjának, talán a fenti vázlatos felsorolásból is kiderül, és hiszünk abban, amit Hamvas Béla írt: a hely nemcsak látvány, géni­usz is. Ennek a helyi géniusznak a szolgálata nem provincializmus, hanem megkerülhetetlen kötelesség. Kívánok erőt, egészséget és munkakedvet ehhez a felbecsülhetetlen értékű szolgálat­hoz. 5

Next

/
Thumbnails
Contents